Written by

Ételmentő segítség

Egyéb, home_slider| Views: 713

Hazánkban évi 1,8 millió tonna fogyasztásra alkalmas élelmiszer végzi a szemetesben. Sokkoló az élelmiszerpazarlás mértéke, ha tudjuk azt is, hogy ma Magyarországon több tízezer gyermek nem jut rendszeresen meleg ételhez, és 900 ezer embernek jelent nehézséget az, hogy megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszerhez jusson. Karácsonykor különösen aktuális az élelmiszerpazarlás kérdése, és az érem másik oldala, a nélkülözés. Borús képet fest az ellátási láncban tapasztalható aránytalanság, de biztató, hogy nem végzi minden falat a kukában – civil szervezetek dolgoznak még a pandémia nehezítette körülmények között is azon, hogy az élelmiszertöbblet az ünnepek alatt is jó helyre kerüljön.

Szélsőséges különbségek – világ a változás küszöbén

A globális helyzet sem kevésbé aggasztó: évente 1,3 milliárd tonna étel kerül a szemétbe, miközben közel 1 milliárd ember éhezik a világon. Az élelmiszer igazságos és méltányos elosztása, az élelmiszerlánc optimalizálása az egyre növekvő emberi népesség egyik legégetőbb szociális és környezetvédelmi kérdése. A világszervezetek rendszerszinten képesek a változtatásra. Az ENSZ például globális célkitűzései közé emelte az éhezés megszüntetését, a felelős fogyasztás elősegítését, összefüggésben egy harmadik misszióval, a bolygó védelmével. Az Európai Parlament pedig néhány éve állásfoglalásban kérte fel az Európai Bizottságot, hogy az áfa-irányelv módosításával könnyítse meg a fogyasztásra alkalmas eladatlan élelmiszerek adományozását és egyértelműsítse a lejárati időt jelölő elnevezések rendszerét is. Felmerült az is, hogy az étel szállításának és tárolásának logisztikájára uniós forrásokat csoportosítsanak. A cél, hogy 2025-re 30 százalékkal, 2030-ra pedig 50 százalékkal csökkenjen a kidobott élelmiszer mennyisége.

Országos példamutatás

Néhány éve az egész világsajtót bejárta a hír, hogy Franciaországban törvénnyel tiltották meg a 200 négyzetméternél nagyobb üzleteknek, hogy kidobják vagy megsemmisítsék a még fogyasztható élelmiszereket. Az érintett kereskedőknek ezentúl minden megmaradt ételt kötelezően segélyszervezeteknek kell felajánlaniuk.

Koppenhága egy kissé más, de nagyon népszerű kezdeményezéssel megy elébe a pazarlásnak. Dániában már több olyan bolt nyitotta meg kapuit, amelyik kizárólag lejárt szavatosságú ételeket és termékeket árusítanak helyieknek. Önkéntesek gyűjtik össze a termékeket a gyártók, kereskedők, helyi kisboltok felajánlásából, majd féláron vagy annál is olcsóbban árulják azokat a vevőknek. A bevételeket pedig teljes egészében jótékonysági célokra fordítják.

Tévedés, hogy az élelmiszerpazarlás csak a jóléti társadalmak problémája és, hogy a változás is csak a nyugati társadalmakban lehetséges. A román kormány 2017-ben fogadta el a törvényt, amely szerint a kereskedőknek és a gyártóknak három nappal a lejárat előtt ingyenesen, vagy nettó beszerzési ár 3 százalékáért kell felajánlaniuk az élelmiszereket egy önkormányzatnak vagy segélyszervezeteknek. A lejárathoz közeli élelmiszereket tehát tilos megsemmisíteni. A szabályozás az élelmiszerlánc minden szereplőjére vonatkozik: a vendéglátóiparra, csomagolóüzemekre, nagykereskedőkre, raktározó és logisztikai cégekre is.

Hazai szervezetek az ételmentésért

Az élelmiszerpazarlás évente 600 ezer forintot is kitehet egy magyar háztartásban. Több hazai non-profit és civil szervezet missziója, hogy az élelmiszerláncban keletkezett felesleget eljuttassák a rászorulókhoz, hogy az élelmiszerpazarlás mérséklésével csökkentsék a nélkülözést is.

A Magyar Élelmiszerbank, az európai hálózat részeként, 2005 óta működik hazánkban azzal a céllal, hogy elérje, az élelmiszerlánc szereplői a náluk képződött felesleget megsemmisítés helyett rászorulók élelmezésére fordítsák. Indulásuk óta 73 ezer tonnányi élelmiszert osztottak szét az országban, a szállítmányok értéke összességében megközelítette a 40 milliárd forintot. Az Élelmiszerbank karácsonyi adománygyűjtése 2019-ben 283 tonna tartós élelmiszert juttatott el a rászorulókhoz. Idén, a Covid-19 hatásainak enyhítésére és az ünnepi időszak megsegítésére három napon keresztül, közel 160 település több mint 250 áruházában várták a lakosság élelmiszeradományait önkénteseinkkel. Az idén pedig lehetőség volt az egyik legnagyobb üzletlánc online bevásárló felületen is adománycsomag vásárlására.

Forrás: Magyar Élelmiszerbank Egyesület | Facebook

A Budapest Bike MaffiaSürgősségi ételmentés projektjében fogyasztásra alkalmas meleg ételeket, élelmiszereket mentenek meg a kidobástól, és juttatnak el a rászorulóknak. A felajánlott ételeket autós önkéntesek szállítják az általuk választott intézményekbe, hajléktalanszállókra, illetve melegedőkre. Az adományozók emberi fogyasztásra még alkalmas ételeket tudnak felajánlani, melyek valamilyen okból megmaradtak, és másképp a szemetesbe kerülnének.

Nem ez a Bike Maffia egyetlen aktuális kampánya, a „Szigorítás vacsorái” nevű projektben az összegyűjtött pénzadományok összegéből napi szinten rendelnek éttermektől meleg ételt a szociális intézményekbe, ezzel segítve a koronavírus járvány második hullámában megszorult vendéglátóhelyeket is.

Forrás: Budapest Bike Maffia | Facebook

Senki se maradjon éhesen az utcán – ez pedig a „SAVE 2020” kampányuk célja. Az adományozók egy-egy szendvics árával „mentik meg” az idei évet. Erre nagy szükség van, hiszen 2020-ban a koronavírus hatványozottan nehezítette a karitatív munkát, miközben egyre többen kerültek nehéz helyzetbe.

A Food Not Bombs önkéntesei kidobásra szánt élelmiszerekből készítenek többfogásos ebédet a rászorulók számára Budapesten, de jelen vannak Debrecenben is. Szombatonként összegyűjtik az eladhatatlan zöldségeket és gyümölcsöket egyes piacokon, majd vasárnap óriási kondérokban megfőzik a kiválogatott, megtisztított alapanyagokat. Emellett adományokat is elfogadnak, főleg tartós élelmiszereket várnak támogatóiktól. Bár nélkülözőknek segítenek, nem vallják magukat jótékonysági szervezetnek. Céljuk, hogy példával inspirálják az embereket, hogy egyénileg, másokkal összefogva is bátran tegyenek olyan társadalmi problémák ellen, min az éhezés, a hajléktalanság, vagy a környezetszennyezés. A változás nem csak világszervezetektől indulhat, mi magunk is képesek vagyunk rá.

Forrás: Fodd Not Bombs Budapest | Facebook