Written by

Jane Goodall, a csimpánzok világhírű kutatója

Arcok, home_slider| Views: 94

 

Egy 26 évesen brit lány, Jane Goodall, távcsővel és egy jegyzetfüzettel a kezében érkezett a tanzániai Gombe Nemzeti Parkba az 1960-as években, hogy a csimpánzokat tanulmányozza. Neki köszönhetjük mai ismereteinket az emberhez legközelebb álló állatfajról. Dr. Jane Goodall nemrég töltötte 87. életévét és ugyan már nem a dzsungelben végez megfigyeléseket, életének nagy részét utazással tölti és próbálja az emberek, különösen a gyerekek figyelmét felhívni a csimpánzállomány csökkenésének és természet kiaknázásának veszélyeire.

 

Az út Londontól Tanzániáig

Mikor 60 évvel ezelőtt Jane Goodall a tanzániai nemzeti parkba költözött, az emberek rendkívül keveset tudtak a majmokról, különösképp a csimpánzokról, akik a legszorosabb genetikai rokonságban állnak velünk, a homo sapienssel. A fiatal lánynak nem volt semmilyen speciális képzettsége, Louis Leakey, kenyai antropológus asszisztenseként kezdte meg munkáját a dzsungelben. Öt évvel később PhD fokozatot szerzett a Cambridge-i Egyetem etológia szakán, egyike volt annak a néhány embernek, akik úgy kapták meg doktori fokozatukat, hogy nem rendelkeztek alapdiplomával. Jane Goodall megfigyeléseinek köszönhetően számos tévhitet tisztáztak a csimpánzokról. Többek között bebizonyosodott, hogy ezek a majmok mindenevők, képesek az eszközkészítésre és annak használatára, illetve rendkívül fejlett és összetett szociális viselkedést tanúsítanak.

Kép forrása: sciencefriday.com

Akkoriban az volt az álláspont, hogy az ember, és kizárólag az ember használ és készít eszközöket. Az iskolában magunkat, mint „az eszközkészítő ember” definiáltuk. Amikor elmeséltem Louis Leakey-nek, a mentoromnak a felfedezésemet így szólt: “Akkor most vagy újradefiniáljuk az ember fogalmát, vagy újradefiniáljuk az eszköz fogalmát, vagy elfogadjuk, hogy a csimpánzok is emberi lények”

– idézte fel Goodall egy 2003-as TED előadásán.

 

Környezetvédő és humanitárius projektjei

1977-ben megalapította a Jane Goodall Intézetet, hogy támogassa a Gombe Nemzeti Parkban végzett megfigyeléseket, fenntartsa és védelmezze a csimpánzok természetes élőhelyét. A következő évtizedben nyilvánvalóvá vált, hogy a véltnél nagyobb problémákkal áll szemben, hiszen az afrikai csimpánz populációt a növekvő erdőirtás és az emberi tevékenységek súlyosan veszélyeztették. Goodall felismerte, hogy a helyi közösségek lehetnek a csimpánzvédelem kulcsfigurái. Ezzel a megközelítéssel újragondolta a hagyományos természetvédelmet, hiszen előtérbe helyezte az ember szerepét a környezet és állatvilág fenntartásában.

Kép forrása: britannica.com

Ma a Jane Goodall Intézet számtalan társadalmi és környezetvédelmi projekten dolgozik, többek között támogatja a tanzániai lányok tanulmányait, valamint felügyeli, biztonságossá és élhetővé teszi a vadont az őslakosok és állatok számára egyaránt. 1991-ben fiatal aktivistákkal megalapította a Roots & Shoots (Rügyek és Gyökerek) programot, amellyel kifejezetten a fiatalabb generációkhoz szól, és ösztönzi őket a környezetvédelemre és a fenntartható életmódra. A környezeti nevelés globális hálózatában jelenleg több mint 130 ország vesz részt. Az idei évben podcast sorozatot indított otthonából Hopecast (A remény üzenetei) címen, melyben olyan emberekkel beszélget, akik reményt adhatnak az embereknek és cselekvésre ösztönzik őket.

Magyarországon 2006-ban, Jane Goodall részvételével jött létre a Rügyek és Gyökerek Egyesület, amely 2010-től Jane Goodall Intézetként működik. Létrejöttekor elsődleges céljaként a hazai környezeti nevelés megerősítését tűzte ki. A Rügyek és Gyökerek Egyesület projektjei aktívan segítik az iskolai és iskolán kívüli környezeti oktatást és minden évben az Egyesület szervezi Dr. Jane Goodall magyarországi látogatását.

Tízéves koromban mindig félretettem a zsebpénzemet, és az időmet antikváriumokban töltöttem. Itt találtam egy könyvet, amelyre pont volt elegendő pénzem. Ez volt a Tarzan, a majomember. Eldöntöttem, mi akarok lenni, ha felnövök. Afrikába fogok menni, állatokkal fogok élni, és könyveket fogok róluk írni. Ez volt az álmom.

– mondta Jane Goodall arról, mi inspirálta hivatása választásakor.

Goodall az elmúlt évtizedekben több mint 15 könyvet írt a csimpánzokról, a vadonban töltött éveiről és tapasztalatairól. Emellett a természettudós további 15 könyvet adott ki kifejezetten gyermekeknek, melyben az ő nyelvükre lefordítva osztja meg gondolatait.

 

Számos elismeréssel és díjjal büszkélkedhet

Dr. Jane Goodall idejének nagy részét utazással, írással és nyilvános beszédekkel tölti, melyekben nem győzi hangsúlyozni, mekkora változást képes elérni akár egyetlen személy is. Munkássága számos fiatal nőt inspirált arra, hogy az etológia területén tanuljon tovább, ahol korábban szinte egyáltalán nem képviselte magát a női nem.

Kép forrása: environmentshow.com

A kutatót számos egyetem választotta díszdoktorává, többek között a hollandiai Utrechti Egyetem, a müncheni Ludwig-Maximillian Egyetem, a skót Stirling Egyetem, a taiwani Providence Egyetem, a kanadai Guelph és Ryerson Egyetemek, valamint a Buffalo, Tufts és más amerikai egyetemek.

A természetvédő, humanitárius és az állatok etikai bánásmódjáért harcoló Goodall 2002-ben az ENSZ Béke Hírnöke lett, emellett számos ország és világszervezet díját és megbecsülését is elnyerte, mint például a Francia Becsületrendet, a Tanzániai Medált, valamint a rangos Kiotó-díjat 2020-ban az ázsiai Nobel-díjnak is nevezett Tang-díjat ítélték meg számára fenntartható fejlődés kategóriában. 2003-ban II. Erzsébet királynő a Brit Birodalom Hölgyévé (DBE) nevezte ki, mely a lovagi kitüntetéssel egyenértékű.

Jane Goodall életéről dokumentumfilm is készült, amelyek 2017-ben mutattak be Jane címmel.

 

Források: janegoodall.org, wikipedia.hu

Kiemelt kép forrása: canadiangeographic.ca