A folyók deltavidékei világszerte több százmillió embernek adnak otthont, és egyre nagyobb árvízveszély fenyegeti őket. Egy friss globális kutatás szerint sok helyen a tengerszint emelkedése mellett a szárazföld süllyedése is gondot okoz, ráadásul olykor gyorsabban történik, mint ahogy a tenger szintje nő. A folyamatban az emberi tevékenységnek is meghatározó szerepe van.
A talaj süllyedése különösen a folyók deltavidékein jelent problémát, ahol a folyók lerakott üledékéből kialakult, alacsonyan fekvő területeken nagyvárosok és kiterjedt mezőgazdasági területek találhatók.
A Nature folyóiratban megjelent kutatás 40 jelentős folyódeltát nézett meg műholdas mérések segítségével 2014 és 2023 között. Az eredmények szerint a vizsgált delták több mint felénél a terület nagy része süllyed, 18 deltában pedig átlagosan gyorsabban kerül lejjebb a talaj, mint ahogy a helyi tengerszint emelkedik.
A talajvíz kitermelése is gyorsítja a süllyedést
A deltavidékek talaja természetes módon is tömörödik, de ezt korábban ellensúlyozta, hogy az áradások újabb üledéket raktak le a felszínen. A modern vízgazdálkodás és a városfejlődés azonban megváltoztatta ezt az egyensúlyt.
A kutatás három fontos emberi hatást vizsgált: a talajvíz kitermelését, a folyók által szállított üledék mennyiségének csökkenését és a városok terjeszkedését. Ezek közül összességében a talajvíz kiszivattyúzása mutatta a legerősebb kapcsolatot a földfelszín süllyedésével. Amikor a föld alól nagy mennyiségű vizet emelnek ki, a környező, laza talajrétegek összenyomódhatnak. Ez a folyamat nagyrészt visszafordíthatatlan, mert a talaj akkor sem feltétlenül nyeri vissza eredeti állapotát, ha később ismét víz kerül a rétegekbe.
A helyzetet súlyosbíthatja, ha a gátak és árvízvédelmi rendszerek miatt kevesebb üledék jut el a deltákhoz. A folyók természetes áradásai ugyanis olyan hordalékot is leraknak, amely hozzájárul a területek újjáépüléséhez.
Ázsia nagyvárosai különösen veszélyeztetettek
A süllyedés világszerte megfigyelhető, de a leggyorsabb ütemű folyamatok közül több Dél- és Délkelet-Ázsiában jelentkezik. A Mekong, a Gangesz–Brahmaputra, a Csao Phraja és a Sárga-folyó deltájának nagy területein a föld gyorsabban süllyed, mint ahogy a globális tengerszint emelkedik. Egyes helyeken a süllyedés évente az egy centimétert is meghaladja.
Ez különösen aggasztó, hiszen Bangkok, Dakka, Sanghaj és Jakarta egyes részei is ilyen, süllyedésnek kitett területeken fekszenek. Az amerikai Mississippi-delta sem kivétel: a vizsgált terület 90 százaléka süllyed, átlagosan évi 3,3 milliméterrel, egyes részeken ennél jóval gyorsabban.
A süllyedés és a tengerszint emelkedése együtt növeli az áradások veszélyét, amelyeket a kutatók szerint együttesen kell figyelembe venni a part menti kockázatok értékelésekor.
Van lehetőség a folyamat lassítására
A kutatás egyik fontos megállapítása, hogy a talaj süllyedésének emberi okai megfelelő intézkedésekkel mérsékelhetők. Tokió példája azt mutatja, hogy a talajvíz-kitermelés szigorú korlátozása és alternatív vízellátási megoldások kialakítása gyors eredményeket hozhat. A japán főváros egyes részei a 20. század közepén több mint négy métert süllyedtek, amikor a gyárak nagy mennyiségű talajvizet szivattyúztak ki. A kitermelés visszafogása után a süllyedés üteme jelentősen csökkent, a talaj pedig stabilizálódott.
A folyók természetes működésének részleges visszaállítása szintén segíthet. A megfelelően kezelt áradások újabb üledéket juttathatnak a talajra, míg a gátak, töltések és vihardagály-védelmi rendszerek a sűrűn lakott területek védelmét szolgálhatják.
A szakértők szerint minél később kezdődik a beavatkozás, annál költségesebb és nehezebb lehet a védekezés.
Forrás: Science Focus
