Egy példa nélküli nemzetközi kutatás tárta fel, milyen mértékben képes megváltoztatni a gyógyszerszennyezés az atlanti lazac (Salmo salar) viselkedését – különösen az egyik legkritikusabb életszakaszban: a vándorlás idején. A vizsgálat középpontjában a klobazám nevű hatóanyag állt – egy nyugtatóként és altatóként használt gyógyszer, amely gyakran kimutatható természetes vízfolyásokban is. A kutatók arra keresték a választ, hogy ez az anyag milyen hatással van a vadon élő lazacokra. Az eredmények nemcsak meglepőek, hanem aggasztóak is.
Gyógyszerszennyezés a vízben
A svédországi Dal folyón végzett terepkísérletek során kiderült: azok a fiatal lazacok, amelyek klobazám-szennyezésnek voltak kitéve, gyorsabban és nagyobb eséllyel jutottak el a folyóból a tengerbe. Sőt, rövidebb idő alatt küzdötték le az útjukba eső akadályokat is, például a vízerőműveket.
A vizsgálat nem ért véget a klobazám vizsgálatával. A kutatók a tramadolt – egy erős opioid fájdalomcsillapítót – is górcső alá vették, amely szintén gyakran jelen van a felszíni vizekben. A szakemberek lassú hatóanyag-leadású implantátumokat és nyomkövető eszközöket használtak annak érdekében, hogy pontosan nyomon követhessék, miként hat ez a két vegyület a fiatal lazacok vándorlási szokásaira.
Valós környezet, valós eredmények
A kutatás egyik legnagyobb újítása az volt, hogy a vizsgálatok nem mesterséges, hanem természetes környezetben zajlottak. Ez különösen fontos, hiszen a korábbi, laboratóriumi vizsgálatok nem tudták pontosan modellezni a természetes élőhelyek összetett dinamikáját. A terepi megfigyelések viszont valós képet adtak arról, hogyan reagálnak az élőlények a szennyezésre.
„Ez a vizsgálat azért egyedülálló, mert közvetlenül a természetben követtük nyomon a gyógyszerszennyezés hatásait. Így sokkal pontosabb képet kaptunk arról, hogyan változik meg az élőlények viselkedése és vándorlása” – mondta Marcus Michelangeli, a Griffith Egyetem kutatója.
A laboratóriumi eredmények megerősítették a terepen tapasztaltakat. A klobazám hatással volt a halak rajalkotó viselkedésére is, azaz befolyásolta társas és kockázatvállaló magatartásukat.
Az egész ökoszisztéma bajban lehet
Első pillantásra úgy tűnhet, hogy a gyógyszermaradványok kedvező hatást gyakorolnak a halak vándorlására, de a kutatók szerint a helyzet ennél sokkal összetettebb. „Bármilyen külső beavatkozás, amely megváltoztatja egy faj természetes viselkedését, hosszú távon káros lehet – nemcsak az adott faj, hanem az egész ökoszisztéma számára” – figyelmeztetett Michelangeli.
A gyógyszerszennyezés az egyik leginkább alulértékelt, mégis gyorsan növekvő környezeti kockázat. Világszerte már több mint 900 különböző gyógyszerhatóanyagot azonosítottak vízi környezetekben. Ezek közül sok olyan alacsony koncentrációban van jelen, hogy szinte kimutathatatlan – mégis képesek jelentős változásokat előidézni az élővilágban.
A pszichoaktív szerek – például az antidepresszánsok és fájdalomcsillapítók – különösen aggasztóak, mivel közvetlenül befolyásolják az állatok idegrendszeri működését. A halak viselkedése – legyen szó vándorlásról, táplálkozásról vagy a ragadozók elkerüléséről – alapvetően megváltozhat ezek hatására.
Szűrjük ki a bajt – ha tudjuk
Az egyik legnagyobb kihívást az jelenti, hogy a legtöbb szennyvíztisztító telep jelenleg nem képes teljes mértékben eltávolítani a gyógyszermaradványokat. A klobazámhoz hasonló vegyületek lassan bomlanak le, és könnyen átjutnak a hagyományos tisztítási rendszereken.
Vannak azonban biztató fejlesztések: az új generációs szennyvíztisztító technológiák hatékonyabban képesek kiszűrni ezeket az anyagokat. Emellett egyre nagyobb figyelmet kap a zöld kémia is – vagyis olyan gyógyszerek tervezése, amelyek gyorsabban lebomlanak, és kevésbé jelentenek veszélyt a környezetre.
Az atlanti lazac esete világos példája annak, hogy az emberi tevékenységek következményei messze túlmutatnak saját közvetlen környezetünkön. A természetre gyakorolt hatásunk egyre nyilvánvalóbb, és az élővilággal való kapcsolatunk olyan szoros, hogy még az aprónak tűnő változások – például egy vízi faj vándorlási mintázatának módosulása – is figyelmeztető jelek lehetnek. Ideje komolyan átgondolni, hogyan bánunk a környezetünkkel.
Forrás: earth.com
