A világ jégóriásai évtizedek óta az éghajlatváltozás leglátványosabb szimbólumai közé tartoznak. A Himalája gleccserein, a grönlandi és antarktiszi jégtakarókon túl, a dél-amerikai Andok déli részén elterülő Patagóniai jégmező is olvadásnak indult. Ez a felismerés azért aggasztó, mert a dél-patagóniai jégmező a világ harmadik legnagyobb ivóvíz-tartaléka, így az itt zajló folyamatok jóval túlmutatnak egyetlen gleccser sorsán.
Az állandóság illúziója
A Perito Moreno sokáig a stabilitás jelképe volt a tudósok és a közvélemény szemében. Miközben a legtöbb gleccser látványosan visszahúzódott az elmúlt időben, ez a 30 kilométer hosszú és 250 négyzetkilométeren elterülő jégfolyam évtizedeken keresztül állta a sarat az éghajlat változásaival szemben, leginkább a kedvező földrajzi adottságai miatt, ezért gyakran emlegették példaként azok, akik kételkedtek a globális felmelegedésben. A legújabb kutatások (köztük a 2020 óta rögzített time-lapse felvételek) azonban egyértelműen arra utalnak, hogy a gleccser kezdi elveszíteni kapcsolatát az alapkőzetével, ami a jégveszteség egyik legbiztosabb jele.
A kutatócsoport kiterjedt terepi adatgyűjtést végzett. Helikopteres bejárással vizsgálták a gleccser felszínét, radartechnológiával mérték a jég vastagságát, szonár segítségével nyertek információkat a tófenékről, az összegyűjtött adatokat pedig műholdfelvételekkel egészítették ki. És bár a térségben időnként előfordulnak hidegrekordok, megállapították, hogy a gleccser folyamatosan veszít a tömegéből.
A látvány, amelyért érdemes utazni
A Los Glaciares Nemzeti Parkban található jégóriás évente több százezer látogatót vonz. A gleccser vége mintegy 60 méterrel emelkedik az Argentino-tó felszíne fölé, 5 kilométer szélességben, és jégdarabokat szakít le magáról a vízbe zuhanva. Ez a látvány tette világszerte híressé. Az UNESCO 1981-ben a világörökség részévé nyilvánította a területet, amely így a természeti kincsek megőrzésének egyik példájává vált.
A változás mindenkit érint
Általánosságban a gleccserek olvadása világszinten érzékelhető probléma. Közvetlen hatással vannak az emberiség vízellátására, formálják a tájat, és számos kultúrában szimbolikus értéket képviselnek. A jégtömeg csökkenése rövid távon áradásokat és sárlavinákat idézhet elő, hosszabb távon pedig felgyorsítja a globális tengerszint emelkedését. Ez különösen a part menti közösségek számára jelent komoly fenyegetést.
Richard Alley, a Pennsylvaniai Állami Egyetem jégkutatója szerint az éghajlatváltozás és a gleccserek viszonya azon az egyszerű összefüggésen alapul, miszerint a hő megolvasztja a jeget. Ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy a pontos időzítés kiszámíthatatlan. Ahogy egy elejtett csésze esetében sem lehet megjósolni, pontosan mikor törik darabokra, úgy a gleccserek szétesése is bonyolult folyamat.
A tanulmány szerzői szerint a következő években további kilométerekkel húzódhat vissza a Perito Moreno-gleccser, és a térség többi jégmezője is hasonló veszélyeknek van kitéve. A lassan zajló olvadás nem pusztán geológiai jelenség, hanem a klímaváltozás kézzelfogható bizonyítéka. A gleccserek állapota közvetlen kapcsolatban áll a világ édesvízkészleteivel, így hanyatlásuk az emberiség jövőjét is meghatározza.
Forrás: euronews.com
