Tengereink rengeteg titkot őriznek, a nagy kékségben hihetetlenül sokszínű élővilág rejtőzik. Akár a mélytengerek különös, olykor extrém kinézetű halairól beszélünk, akár a nagy moszaterdőkről, melyek létezéséről sokan nem is tudnak. Mik ezek, és vajon milyen jelentőségük van a klímaváltozás ellen meghirdetett harcunkban?
A Föld tengereiben és óceánjaiban rengeteg moszaterdő található, ám az óceánmélység mérési nehézségei miatt ezekről viszonylag keveset tudunk.
Új eredmények
Azonban egy nyolc ország tudósaiból álló nemzetközi kutatócsoport által végzett új kutatásban meglepő eredményre jutottak. A felfedezésből írt tanulmány szeptemberben jelent meg a Science Advances hasábjain, és kifejti, hogy a bolygónkat ellepő víztömegben megbúvó moszaterdők sokkal nagyobb kiterjedésűek, mint ahogy azt eddig gondoltuk. A felfedezés a felmérésben részt vevő kutatók számára is meglepetést okozott. A kutatás alapján a tengeri erdők 6-7,2 millió négyzetkilométernyi területet is elfoglalhatnak, ez a terület egész India kétszerese.
A felfedezés azért jelentős, mert a hínárok alkotta víz alatti erdők fontos részt vállalnak a klímaváltozás elleni küzdelemben, ugyanis ezek a növények képesek megkötni a tengervízben és légkörben található szén-dioxidot. Mivel eddig nem volt ismert a kiterjedésük, így nem is lehetett kiszámítani a növények szén-dioxid-felvételének mértékét sem, így esélytelen volt meghatározni, hogy pontosan mekkora szerepet játszhatnak globálisan az üvegházhatású gázok visszaszorításában. Az új tanulmány szerint ezek a növénytelepek közel annyi szén-dioxid tárolására lehetnek alkalmasak, mint az amazóniai esőerdők.
A tengeri hínárnak azonban nem csupán ez az egy előnye van, a moszaterdők hatalmas szerepet játszanak a vízi élővilág, a különféle tengeri ökoszisztémák életében, ezek az erdők egyszerre biztosítanak búvóhelyet, otthont és eledelt rengeteg halnak, egyéb tengeri élőlényeknek, sőt még egyes madarak is hasznukat élvezik.
Azonban a hínár maga nem pusztán eredeti lelőhelyén és funkciójában segíti környezetünket. Számos kutató szerint a jövő fenntartható és egészséges élelmezésének kulcsát is ezek a víz alatti növények fogják jelenteni. Egyrészt biomasszaként való felhasználásukkal tudják segíteni a mezőgazdaságot és élelmiszertermelést, másrészt maguk is emberi fogyasztásra alkalmasak, sőt megfelelő betakarítás esetén kifejezetten tápanyagdús táplálékforrás válik belőlük. Nézzük csak meg az ázsiai kultúrákat, ahol már évszázadok óta tömegesen fogyasztják a hínárféléket szusiban, tésztaételekben vagy levesekben egyaránt.
Felfedeznivaló még bőven akad
Azonban fontos megjegyezni, hogy a növények hosszú távú szén-dioxid-megkötő képességét nem ismerjük alaposan, még mindig rengeteg a hiányosság a moszaterdőkről meglévő tudásunkban. Éppen ezért számos további kutatásra lenne szükség, hogy jobban megérthessük ezeket a különleges vízi ökoszisztémákat.
Forrás: Travelo, The Guardian, hu.frwiki.wiki
