A gyümölcs-, zöldségcsomagolások és PET palackok folyamatos vásárlásával óriási mennyiségű műanyaggal szennyezzük a környezetünket, amely nagy arányban a tengerekben vagy óceánokban köt ki. Az Environmetal Investigation Agency (EIA) szerint, ha a műanyagtermelés így folytatódik, akkor 2040-re a tengeri műanyaghulladék össztömege meghaladja az ott élő halakét. A probléma megoldásához Új-Zélandon újrahasznosítható műanyagot készítenek gyapjúból.
Műanyagszennyezés számokban mérve
A műanyaghulladék felhalmozódása nem új keletű fenntarthatósági probléma, számos kutatást végeztek el a témakörben. A felmérések alapján 2019-ben az elviteles ebédet vásárlók mintegy 10,7 milliárd darab egyszer használatos műanyagszemétért voltak felelősek, illetve a cégek évente 380 millió tonna műanyagot gyártanak. A Greenpeace és az Everyday Plastic egy tanulmányt készített el 100.000 háztartás bevonásával. Az eredmények azt mutatták, hogy egy átlagos háztartás hetente 66 darab egy alkalommal felhasználható műanyag csomagolást dob ki, ami éves szinten 3.432 darabot jelent. Ennek ismeretében nem meglepő az Environmetal Invstigetion Agency (EIA) és további felmérések jóslata: 2040-re vagy 2050-re az óceánokban több lesz a mikro műanyag, mint hal.
A folyamat megállítására nemzetközi összefogást is terveztek, illetve a lakosság körében folyamatosan népszerűsítik a műanyaghasználat csökkentésére alkalmas tevékenységeket (az ételek tárolásához fólia helyett régi edények használata, kendő, konyharuha és hagyományos szappanok alkalmazása stb.). Egyre több szervezet újrahasznosítja a műanyagot, vagy műanyagmentes élelmiszert helyez ki. Azonban nem minden műanyag kerül a körkörös gazdaságba: a pékáruk, gyümölcsök és zöldségek hazaviteléhez használt fóliákat és zacskókat nem tudják újrahasznosítani, mert belegabalyodnak a gépekbe és megakasztják őket, valamint még mindig rengeteg üzletben nem található a műanyag helyettesítésére alkalmas, megfizethető megoldás. Ezért a műanyaghulladék nagysága nem megfelelő ütemben csökken, és az emberek igyekeznek minél több alternatívát találni.
Gyapjúból készített újrahasznosítható műanyag
Új-Zélandon jóval több juh él, mint ember, ezért az ország exportbevételének jelentős része a gyapjútermelésből származik. Az „átlagos” minőségű gyapjú eladási ára viszont egy ideje csökkenést mutat, emiatt igyekeznek olyan lehetőségeket keresni, ahol az erős, durvább szálú gyapjú felhasználható.
Logan Williams gyapjúból a műanyaghoz hasonlóan könnyű és masszív, könnyedén újrahasznosítható anyagot hozott létre. Az eljárás abból indul ki, hogy a gyapjú az egyik legerősebb természetes anyagból, a keratinfehérjéből áll, és ha ezt polimerrel itatják át, akkor egy hihetetlenül ellenálló és szinte súlytalan anyagot kapnak. Williams vállalata, a Shear Edge a gyapjúhoz bioalapú PLA-t (politesavat) kever, ezt követően a kapott pelletből a vásárlók maguk állíthatják elő a korábban műanyagból készült termékeket.
A bioműanyagból jelenleg már többféle árucikket gyártanak, többek között kések szárát, villanypásztorok telepítéséhez szükséges kerítéselemeket vagy csónakokat. Egy normál műanyagból előállított kajak általában 20 kilogrammot nyom, azonban a Shear Edge alapanyagából gyártott változat csak 18-t. Első olvasatra nem tűnik nagy különbségnek, viszont átszámítva nagyjából 2.000 műanyagzacskónyi megtakarítást jelent, valamint a termék teljes mértékben újrahasznosítható.
A bioműanyag jövője
Shear Edge cég mellett több szervezet is foglalkozik gyapjú alapú megoldásokkal, azonban mindegyik vállalatnál felvetődik az a kérdés, hogy a vevők hajlandók-e 10%-kal többet fizetni a környezetkímélőbb, megújuló forrásból származó műanyagért. Az viszont látszik, hogy a bioműanyag elterjesztésével visszaszorulhatna a műanyagszennyezés mértéke, megtisztulhatnának az óceánok, és az élethez feltételeket biztosító Föld alapjait tennénk le.
