Június 18-a a Fenntartható Gasztronómia Világnapja, amely 2016 óta él a köztudatban, mint tudatos étkezésre buzdító jeles nap. A gondolat az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének kezdeményezésére kapott gyakorlati formát, és nem csupán a fenntarthatóságra, de az ökológiai lábnyom csökkentésére is ösztönöz a gasztronómián keresztül.
A fenntartható szemlélettel készült ételek lényege, hogy figyelmet kap az alapanyagok és hozzávalók beszerzésének folyamata, valamint a termesztési és tenyésztési módszerek. Ez nem csak egészségünkben és a tudatos táplálkozásban játszik fontos szerepet, de esszenciális eszköz ahhoz is, hogy a talajvédelmet elősegítsük és tegyünk a természetes vizek, valamint a biológiai sokféleség megőrzéséért. A hazai mezőgazdasági adottságok és tájak magukban hordoznak olyan sajátosságokat és természeti kincseket, amelyek nem csupán hozzájárulnak országunk szépségéhez, de a termelés organikusságával új kapukat nyithatnak a fenntartható és natúr kulináris élményekhez. A gyakorlat nem csak egyre elterjedtebb a vendéglátóiparban, de kifejezett igény mutatkozik rá a társadalmi és környezeti kérdések fontossága miatt is. A zöldségalapú étrendek és a húsmentes táplálkozás például széleskörben bevett szokássá vált. A helyi kis vállalkozások és őstermelők támogatása, valamint a természetes alapanyagú élelmiszerek beszerzése, amelyek mentesek a nagyüzemi előállítástól és feldolgozástól, szintén meghatározóak a minőségi és fenntartható táplálkozásban. A húsfogyasztók számára a tanyasi körülmények között nevelt állatok előnyben részesítése ajánlott.
Az alábbiakban bemutatunk pár példát, amely kamatoztatható a fenntartható gasztronómiában.
- Az élelmiszer-hulladék újrahasznosítása
Annak érdekében, hogy ne pazaroljunk és ne termeljünk felesleget az ételek után megmaradt „hulladékból”, használjuk fel máshoz azokat az alapanyagokat, maradékokat, amelyek még újra gondolhatóak és beépíthetőek a következő menübe. Például díszítéssel vagy kreatív megoldásokkal tehetünk a fenntartható gasztronómiáért: a krumpli héjából chipset lehet sütni, a zöldfűszerek szára felhasználható mártásokba, szószokba vagy darált húsba keverve, a csontokból és a hal bizonyos részeiből pedig alaplé készíthető.
2. A főzés során takarékoskodjunk
Energiahatékonysági megfontolásokat követve figyeljünk a vízhasználatra, valamint minden alapanyagból annyit szerezzünk be és használjunk fel, amennyi valóban szükséges az adott étel elkészítéséhez. Ha mégis többet vásárolunk valamiből, fordítsunk figyelmet arra, hogy az ne romlandó és gyorsan fogyó élelmiszer legyen, hanem olyan, amelyet hosszabb időre el lehet tenni, például: köles, rizs, bulgur.
3. Zöldség-gyümölcs a fenntarthatóság jegyében
Egyéni preferencia kérdése a húsmentes és a nem húsmentes táplálkozás is. Amennyiben étrendünkben hús is szerepel, törekedjünk arra, hogy minél több zöld kerüljön mellé a tányérra. A kevesebb vörös hús és a több zöldség egészségügyi szempontokat is szolgál, hiszen tápértéke jelentős, és az ökológiai lábnyomot is csökkenthetjük így.
4. Etikus kereskedelem
Mint az korábban is említésre került, rengeteget tehetünk a lokális gazdaságok és gazdálkodók előnyben részesítésével. Ezt főként azért fontos hangsúlyozni, mert az ellátási lánc sokkalta rövidebb egy ilyen termelési folyamatban, mint a multinacionális élelmiszerláncoknál. A feldolgozottság számottevően kisebb mértékben van jelen és a cél a natúr, művi eljárásokat nélkülöző megoldások igénybevétele.
forrás: Sóbors
