A fák földünk legidősebb organizmusai, akár több ezer évig is élhetnek. A fák és az erdők fontos szerepet játszanak a Föld klímaegyensúlyának és a bolygó ökoszisztémájának fenntartásában. Talán meglepő, de a fák nemcsak kommunikálnak egymással, de vándorlásra is képesek.
1. Hatvanezer különböző fafajnak ad otthon a bolygónk
A Yale Egyetem kutatóinak vezetésével végzett globális tanulmány szerint mintegy 3 billió fa van a Földön. Ez több mint 60 ezer ismert fafajt jelent, amelyeknek több mint a fele endemikus, azaz csak egyetlen élőhelyen található meg. Brazíliában, Kolumbiában és Indonéziában él a legtöbb fafaj. Rossz hír viszont, hogy jelenleg 46 százalékkal kevesebb fa van, mint az emberi civilizáció kezdetén.
A szivárvány eukaliptuszt (Eucalyptus deglupta) a Föld legszínesebb fájaként tartják számon.
2. „Elvándorolnak” az klímaváltozás elől
Természetesen a fák nem tudják kiszakítani magukat a földből és megmozdulni sem képesek, de mint fajok az idő múlásával, a környezeti kihívások hatására „migrálhatnak”. Az Egyesült Államok keleti részén 1980 és 2015 között 86 fafaj vándorlását vizsgálta egy tanulmány, amely szerint a fafajták 73 százaléka nyugatra, míg 62 százaléka északra „költözött” a nagyobb csapadékmennyiség érdekében vagy éppen a növekvő hőmérséklet elől. A fafajok átlagosan körülbelül 15,4 kilométert tettek meg évtizedenként.
3. Hűvösen tartják a városokat
A fák nemcsak árnyékot adnak nekünk, hanem a szélsőséges hőmérsékleteket is mérsékelhetik azáltal, hogy párologtatnak, elnyelik a napsugárzást és leveleiken keresztül vizet juttatnak a levegőbe. A városi területek nyáron tikkasztó „hőszigetekké” válhatnak. A Wisconsin-Madison-i Egyetem kutatóinak 2019-es tanulmánya szerint a fák lombkoronájának legalább 40 százalékos takarása akár 5 Celsius-fokkal is csökkentheti a nyári hőmérsékletet a városokban.
4. Kiszűrik a szennyező anyagokat
A fák szén-dioxidot vesznek fel a légkörből, és ezért döntő fontosságúak az klímaváltozás elleni küzdelemben. Emellett leveleik a mérgező részecskéket, például porszemcséket, a hozzájuk tapadó nehézfémeket, kormot, olajszármazékokat és gázokat, mint például a nitrogén-dioxidot és kén-dioxidot is kiszűrik a levegőből. Egy 2020-ban elvégzett kutatásban kilenc fafajtát vizsgáltak, arra keresve a választ, melyeknek van a legjobb szűrőképessége. Ez alapján az ezüst nyír, ezüst juhar és a tiszafa bizonyult a leghatékonyabbnak. Egy 2015-ös tanulmány szerint viszont a tűlevelűek, mint a fenyők és a ciprusok is kiváló teljesítményt nyújtanak a levegő tisztításában.
5. Gyógyító erővel bírnak
A fás, természetes környezet hozzájárul az emberi stressz csökkentéséhez, és segíthet abban, hogy boldogabbnak és egészségesebbnek érezzük magunkat. Több tanulmány kimutatta, hogy a természetben töltött idő, vagy akár csak a fák vagy virágok látványa csökkentheti a vérnyomást, javíthatja az alvást, csökkentheti a depressziót és a szorongást, sőt felgyorsíthatja a műtét utáni gyógyulást is.
6. A fák beszélgetnek egymással
Az erdőknek saját kommunikációs rendszere van, amely mintegy földalatti internetként lehetővé teszi a fák számára, hogy tápanyagot cseréljenek és figyelmeztetéseket küldjenek egymásnak aszályokról vagy betegségekről. A fák bizonyos talajlakó gombákkal alakítanak ki szimbiózist, amit más néven mikorrhizának hívnak. E hálózat segítségével közlik a szükségleteiket egymással. Suzanne Simard ökológus kutatásai kimutatták, hogy a gombafonalakon keresztül nem csak tápanyagot adnak át egymásnak, de képesek figyelmeztetni a társaikat a veszélyekre és rokoni kapcsolatok feltérképezésére is használhatják.
A papírnyír (Betula papyrifera) volt Simard kutatásának egyikb alanya.
7. Jelzéseket küldenek egymásnak és a kártevőknek
A fák nem tudnak elmenekülni, ha leveleiket egy éhes növényevő felfalja. Ehelyett vegyi anyagokat – illékony szerves vegyületeket – engednek a levegőbe, hogy figyelmeztessék ugyanannak a fajnak a közeli tagjait, hogy veszély leselkedik rájuk. Tanulmányok azt mutatják, hogy erre más fák úgy reagálnak, hogy fokozzák a növényevők elleni toxinok termelését, ami például akácok esetén keserűvé teszi a leveleiket.
Rovarok és más kártevők támadása esetén egyes fajok, mint például az almafa vagy a paradicsom és az uborka, olyan vegyületeket szabadítanak fel, amelyek elriasztják a támadó rovarokat. Egy európai tanulmány azt is kimutatta, hogy a hernyóval fertőzött fák kémiai jeleket sugároznak a hernyót fogyasztó madarak, például a cinege bevonzására.
8. A fák a Föld legidősebb organizmusai
Egy-egy fa több száz, sőt ezer évet is túlél. A nyilvántartások szerint a legidősebb élő fa a kaliforniai Fehér-hegységben található. A Matuzsálem névre keresztelt simatűjű szálkásfenyő körülbelül 4850 éves lehet. Pontos helyét titokban tartják, hogy megvédjék a rongálóktól. A Matuzsálemnél is öregebb volt az ugyanabból a fajból származó Prométheusz-fa, amelyet 1964-ben kivágtak.
A világ legidősebb organizmusa, a Matuzsálem névre keresztelt fa. Kép forrása: erdekesvilag.hu
9. Hyperion, a világ legmagasabb fája
A fénykép képtelen visszaadni a világ legmagasabb fáinak, a mamutfenyőknek a méreteit. A legmagasabb ismert élő példány a Hyperion nevű örökzöld mamutfenyő, amelynek mérete 115,85 méter, azaz magasabb, mint a Big Ben vagy az amerikai Szabadság-szobor. Az óriást 2006-ban fedeztek fel Kaliforniában, és vélhetően több száz éves. Pontos helyét nem tárták fel a nyilvánosság előtt, nehogy a látogatók megzavarják a környék ökoszisztémáját.
10. Rekorddöntő fák
Szintén Kaliforniában található a Sherman tábornok fája nevű óriási mamutfenyő is, amelyet a világ legnagyobb törzstérfogatú élő fájának tartanak a közel 1487 köbméteres mérete alapján. A fa 83,8 méter magasra nyúlik, átmérője pedig 7,7 méter. A világ legvastagabb fája címet az Árbol del Tule érdemelte ki. A 2000 évesnél is idősebb montezuma ciprus a mexikói Oaxaca állam közepén, Santa María del Tule település központjában áll. Törzsének kerülete több mint 45 méter, átmérője pedig meghaladja a 14 métert.
Árbol del Tule. Kép forrása: argentinaforestal.com
Forrás: ecowatch.com
