Idén a Víz Világnapjának fő témája, hogy felhívja a figyelmet a vizeinket és környezetünket fenyegető válság megoldására és az ezzel kapcsolatos lépések felgyorsításának fontosságára. Ennek apropójából cikkünkben beszámolunk a közelmúlt egyik jó híréről: másfél évtizedes tárgyalássorozat után történelmi megállapodás született az ENSZ-ben a világ óceánjainak védelméről. A tagállamok végre véget vethetnek az élővilágot veszélyeztető tevékenységeknek: céljuk 2030-ig a nyílt tengerek 30 százalékát védelem alá helyezni.
Kezdetek
Az utolsó óceánvédelmi megállapodást 40 évvel ezelőtt, még 1982-ben írták alá, melynek eredményeként született meg a nyílt tenger fogalma − olyan nemzetközi vizek, ahol minden országnak joga van hajózni, halászni és kutatásokat végezni − ezeknek a vizeknek azonban csak 1,2 százaléka esik védelem alá. A védett területeken kívüli élővilágot nagyban veszélyezteti az éghajlatváltozás, a túlhalászás, az ellenőrizhetetlen mélyfúrások és az eszméletlen mértékű hajóforgalom. Egy nemrégiben végzett felmérés szerint a tengeri fajok közel 10 százalékát fenyegeti kihalás.
Nehézségek
Az óceánokban élő növényekből és állatokból származó biológiai anyagok a társadalom számára rendkívül értékesek: a gyógyszercégek, az élelmiszeripar és egyéb ipari folyamatok profitálnak belőlük. A megállapodás megszületését legfőképp a tengerek genetikai erőforrásainak felmérése és megosztásának kérdése akadályozta:
„Körülbelül 230 000 fajt rögzítettünk az óceánban, de becslések szerint több mint kétmillió van” – hangsúlyozta Dr. Robert Blasiak, a Stockholmi Egyetem óceánkutatója, aki szerint a legnagyobb kihívás, hogy senki nem tudja pontosan, hogy mennyit is érnek az óceán erőforrásai, így azt sem, hogyan lehetne egyenlően felosztani azokat.
A maratoni 40 órás ülés eredménye New York-ban
A 15 éven át tartó hosszas tárgyalásokat követően, az ENSZ konferenciáján könnyeivel küszködve jelentette be a szingapúri származású levezető elnök, Rena Lee: Hölgyeim és uraim, a hajó partot ért!
A megállapodás értelmében a tengeri területek legalább 30 százaléka védelem alá kerül, mely nemzetközi felügyeletet jelent a hajózás, a halászat, a mélytengeri bányászat és további gazdasági projektek, expedíciók felett, annak érdekében, hogy megóvják a vízi élővilág biológiai sokszínűségét. A védelem alá vont területeken meghatározzák, hogy pontosan hol és milyen mértékben lehet halászni, illetve hajózási útvonalterveket is kijelölnek.
Az országoknak azonban újra össze kell ülnie ahhoz, hogy ratifikálják a megállapodást és végrehajtsák a szerződésbe foglaltakat.
További kezdeményezések
Röviddel a New York-i megállapodás előtt, az óceánokról szóló panamai nemzetközi konferencián −ahol többek között az Európai Unió és az Egyesült Államok is részt vett − szintén megegyezés született a résztvevők között a tengerek védelméről: közel húszmilliárd dollárral támogatják az akciót, az amerikai kormány 77 projektre csak nem hatmilliárd dollárt ajánlott fel.
Az ENSZ 1994 óta minden évben kijelöl egy szlogent a Víz Világnapja alkalmából, amely egyértelműsíti, mire is összpontosít az esemény. Idén arra kívánják felhívni az emberek figyelmét, hogy mindnyájunk függ a víztől. Fontos változtatnunk a mindennapi vízhasználati szokásainkon és fenntartható módon bánni erőforrásainkkal, ezért most bárki csatlakozhat az ENSZ kezdeményezéséhez: tevékenységeink bekerülhetnek a Vízügyi Cselekvési Tervbe, amelyet az ENSZ 2023-as konferenciájához indítanak el.
Tegyünk együtt a változásért!