Written by

Figyelem! Kilistázzák a boltokból a légszennyező kazánokat

Hírek, home_slider| Views: 266

Fontos változás lép életbe a lakossági fűtés területén, szeptember 26. óta már nemcsak a készülékek energiahatékonyságára, hanem szennyezőanyag-kibocsátására is figyelni kell.

Magyarországon az egyik legnagyobb légszennyezési forrás a lakossági fűtés, a hazai levegő minősége pedig esetenként a Kínában és Indiában mérteknél is rosszabb értékeket mutat az unió számvevőszéke szerint. Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség úgy becsüli, hogy 2013-ban Magyarországon mintegy 13 ezer olyan korai haláleset történt, amelyet a szállópor (PM2,5) és a nitrogén-dioxid koncentrációja váltott ki. Hazánkban a szállópor kibocsátásához pedig a legnagyobb mértékben a lakossági fűtés járul hozzá, közel 70 százalékkal.

A korábban legnagyobb káros kibocsátóként számon tartott ipar részesedése 7 százalékra esett vissza, a közlekedés részaránya pedig mintegy 10 százalék. A szállópor mellett a nitrogénoxid-kibocsátás esetén is a háztartások a legnagyobb szennyezők.

A hagyományos energiahordozók kiváltása, a magasabb energiahatékonysági sztenderdek bevezetése és a fűtőkészülékek károsanyag-kibocsátásának csökkentése nem csak a véges erőforrásainkkal való takarékosság, hanem környezetünk védelme és saját egészségünk javítása miatt is fontos. Éppen emiatt lépett életbe idén ősszel az új szabályozás az Európai Unió tagállamaiban. Ennek értelmében csökkenteni kell a gázüzemű kazánok, illetve kombinált fűtő- és vízmelegítő készülékek nitrogénoxid-kibocsátást. A határnaptól (szeptember 26.) csak olyan fűtőkészülékek kerülhetnek forgalomba és helyezhetők üzembe, melyeknek nitrogénoxid-kibocsátása nem haladja meg az 56 mg/kWh értéket.

Ma nagyon rossz állapotban vannak a magyar otthonok épületenergetikai szempontból, a fűtőkészülék-állomány átlagéletkora meghaladja a 20 évet. Csak a lakások harmadánál elégedettek a lakók az épületek állapotával, ezért az energiahatékonyság javítása az elmúlt években központi kérdéssé vált a hazai ingatlanok megújítása során. Az elavult készülékek nem hatékonyak, jóval több energiát használnak fel az azonos komfortérzet megteremtéséhez, mint a korszerű eszközök. Ráadásul a hagyományos készülékek jobban is szennyezik a levegőt.

Az épületek felújítása, korszerűsítése és az energiatakarékosság ösztönzése kulcsfontosságú, ami sokféle jótékony hatással jár. Az energiahatékonyság fejlesztésével a mindenkori energiaáraktól függetlenül csökkenteni lehet a rezsiszámlákat. Emellett az egészségesebb lakókörnyezet megteremtése komoly nemzetgazdasági előnyökkel is jár, hiszen ennek köszönhetően javul egészségügyi állapotunk, így jelentősen csökkenthetők az egészségügyi kiadások is.

Forrás: Infostart