2024-ben a világ átlaghőmérséklete először haladta meg az iparosodás előtti szinthez viszonyított 1,5 °C-os emelkedést. Ez a klímaváltozás elleni küzdelem egyik legfontosabb mérföldköve, és egyben figyelmeztető jel, hogy az eddigi erőfeszítések nem elegendőek.
Mi történt pontosan?
Az iparosodás előtti időszakhoz képest az elmúlt évben a globális átlaghőmérséklet 1,5 °C-kal emelkedett – ami egy olyan küszöbérték, amelyet a 2015-ös párizsi klímaegyezményben meghatároztak, mint elérendő maximális célkitűzést. Az 1,5 °C-os határ átlépése nem jelenti azt, hogy állandósult volna a helyzet, de világos jel arra, hogy a klímánk gyorsan változik. A rekordok mögött az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok kibocsátása, valamint a 2024-ben tapasztalt El Niño-jelenség állnak, amelyek együttesen tovább gyorsították a felmelegedést.
Miért kritikus az 1,5 °C-os küszöb?
A tudományos közösség szerint az 1,5 °C fölötti hőmérséklet-emelkedés már jelentős kockázatokkal jár a bolygónk ökoszisztémáira és társadalmainkra nézve. Egy ilyen szintű felmelegedés:
- Több extrém időjárási eseményt hoz, például hőhullámokat, árvizeket és aszályokat.
- Gyorsítja a fajok kihalását, mivel a természetes élőhelyek átalakulnak vagy eltűnnek.
- Tovább növeli az élelmiszer- és vízhiányt, különösen a legkiszolgáltatottabb régiókban.
- Megemeli a tengerek szintjét, amely part menti városokat és közösségeket veszélyeztet.
Merre tovább?
Az 1,5 °C-os küszöb átlépése nem azt jelenti, hogy minden elveszett, hanem azt, hogy azonnali és átfogó cselekvésre van szükség. Az éghajlatváltozás által előidézett válság komplexitása olyan megoldásokat igényel, amelyek minden szinten összehangoltak és hosszú távon fenntarthatóak. Az egyének, vállalatok és kormányok közösen formálhatják a jövőt egy fenntarthatóbb gazdasági rendszer kialakításával, ahol a gazdasági növekedés nem a természeti erőforrások kimerítésével jár együtt, hanem azok körforgásának biztosításával.
A körforgásos gazdaságot nemcsak lehetőségként kell látnunk, hanem szükségszerűségként is. A jelenlegi lineáris gazdasági modell – amely a “gyártás, használat, eldobás” elvét követi – már nem fenntartható, és súlyosbítja a klímaváltozást. A hulladék csökkentésére, az anyagok újrafelhasználására és az energiahatékonyság növelésére irányuló lépések azonnali hatással lehetnek a kibocsátás csökkentésére.
Mit tehetünk mi?
A mindennapi fogyasztók szintjén is alapvető fontosságú a tudatos fogyasztás a fenntarthatóbb jövő érdekében. A helyi és fenntartható termékek előnyben részesítése nemcsak az ökológiai lábnyom csökkentéséhez járul hozzá, hanem a helyi gazdaságokat is támogatja. Ugyanilyen fontos a hulladék minimalizálása: a háztartási hulladék szelektív gyűjtése és újrahasznosítása egyszerű, mégis rendkívül hatékony lépés a körkörös gazdaság támogatására. Emellett a zöld életmód kialakítása, például az energia- és víztakarékossági szokások bevezetése, valamint az autóhasználat mérséklése, jelentős hatással lehet az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére, miközben egy fenntarthatóbb és élhetőbb környezetet teremt.
A vállalatok szerepe
A vállalatok kulcsszereplők a körkörös gazdaság előmozdításában, hiszen ők formálják a termelési és fogyasztási mintákat. A következő lépések elengedhetetlenek:
- Fenntartható terméktervezés: Az új termékek tervezésekor az anyaghasználat és az újrafelhasználhatóság prioritássá tétele.
- Zárt körfolyamatú rendszerek kialakítása: Az ellátási lánc átalakítása úgy, hogy a hulladék új nyersanyaggá válhasson.
- Kibocsátáscsökkentési célok: Konkrét és ambiciózus célkitűzések, például karbonsemlegesség elérése, amelyek összhangban vannak a párizsi egyezmény céljaival.
