Számos helyzet mutatta már meg számunkra azt, hogy a vészhelyzetekről minél előbb szükséges értesíteni a lakosságot, hiszen így a katasztrófák nagy része elkerülhető lenne. A vészjelzések legelterjedtebb formája a szirénák telepítése, azonban egyre elterjedtebb a televíziókra és mobilkészülékekre sugárzott üzenetek használata is. Napjainkban pedig ezen technológiák fejlesztése talán még fontosabb, mint eddig volt, hiszen egyre több természeti erővel kell szembenéznünk.
Miért szól havonta a sziréna?
Magyarországon több helyen is havonta egyszer szirénapróbákra lehetnek figyelmesek a lakosok, melyek alig egy percig tartanak mégis nagyon fontos tudni, hogy mit is jelentenek a jelzések. A veszélyes vegyi ipari üzemek körzetében kiépített meteorológiai és vegyi monitoringot, valamint lakossági riasztórendszert az üzemek környezetében élők biztonságáért és a katasztrófák elkerülésének érdekében telepítették, átadása pedig 2014-ben volt. A MoLaRi (Monitoring és Lakossági Riasztó Rendszer) 9 vármegyében és Budapest 8 kerületében összesen 20 vegyipari létesítmény környezetét felügyeli, súlyos vegyipari helyzet esetén pedig közel 520 ezer ember figyelmeztetésére alkalmas.
A MoLaRi monitoring eszközei egy esetleges baleset alkalmával mérik a levegőbe jutó veszélyes anyagok mennyiségét, valamint a meteorológiai környezetet – ezen mérések pedig segítenek az ipari területekről kiszabaduló gázfelhők terjedésének előrejelzésében. Annak érdekében, hogy a rendszer egy valós vészhelyzet esetén jól működjön, minden hónap első hétfőjén rövid, évente egyszer pedig hosszabb, minden jelzést bemutató próbát tartanak.
Félbeszakított műsorok és SMS-ek
A szirénák mellett a világ több pontján, például Magyarországon is mára már bevett szokás a digitális csatornák használata is veszélyhelyzetekben. A fent már említett vegyi katasztrófák elkerülése mellett például a környezeti problémákra is gyorsan és hatékonyan figyelmeztethetnek egy-egy digitális üzenettel.
Amerikában például cellaüzenetek segítségével érik el az esetlegesen környezeti vagy más csapásokkal érintett területek lakóit, melyeket egy külön csatornán küldenek el mobiltelefonjukra: a cellaüzenetek felugró ablakkal és egyedi hangjelzéssel tájékoztatják a lakókat az esetleges vészhelyzetről. Erre a mintára épült ki 2012-ben az EU-Alert rendszere is, mely például Olasz- és Görögországban vagy Hollandiában is több éve működik veszélyhelyzet esetén. Az EU-Alert előnye, hogy nem terheli le a mobilhálózatokat, azonban hátránya, hogy nem minden szolgáltató rendelkezik ilyen speciális csatornával.
Magyarországon például többek között ezért is választották az SMS-alapú tájékoztatást. A vészjelző üzeneteket a mobilszolgáltatóknak a katasztrófavédelem kérésére 30 percen belül el kell kezdeniük kiküldeni, azonban ez jóval gyorsabban működhet az automatizálásnak köszönhetően. A cellaüzenetek és az SMS-ek is azt szolgálják, hogy minél hamarabb tájékoztassák a lakosokat, azonban a lemerült és sérült telefonok, valamint a régebbi mobilmodellek akadályokat okozhatnak, hiszen rosszul kódolhatják az üzeneteket, valamint azok sokszor meg sem érkeznek az érintetteknek.
A legmegbízhatóbb és legtöbb emberhez eljuttatható jelzésforma azonban még mindig a televíziókon sugárzott adás. Több országban is tesztelt és működő formában lehetősége van a helyi kormánynak felülírni a televíziócsatornák műsorát, és azt félbeszakítva fontos üzeneteket sugározni a nézők felé. Magyarországon ez a rendszer az OLGI (Országos Légi- és Katasztrófariasztási Rendszer), amely légvédelmi és katasztrófahelyzetekben lép életbe. Az OLGI rendszerébe 213 rádió- és tévécsatorna tartozik. A rendszer vészhelyzet esetén lehetőséget biztosít arra, hogy a csatornák adásait megszakítva az M1 hivatalos katasztrófavédelmi adását sugározza.
Előnyök és hátrányok
A már említett technikai előnyök és hátrányok mellett természetesen az emberi tényezőt sem szabad elfelejteni. Mindenképpen hasznos az, hogyha időben és jól tájékozódik a lakosság egy-egy veszélyes helyzetről, hiszen ebben az esetben tudnak megfelelően cselekedni. Azonban ehhez a lakosság előzetes edukálása is elengedhetetlen. Hiszen a vészhelyzet bekövetkezése esetén érkező üzenetek sokszor csak riasztásokat és kódokat tartalmaznak, amelyek elsőre semmitmondóak lehetnek, ha nem ismerjük a pontos jelentésüket. Például a 120 km/h-s széllökések veszélyét nem feltétlenül tudjuk magunktól felmérni, azonban, ha tudjuk, hogy ezek milyen károkat okozhatnak, könnyebben készülhetünk fel rá, hogy hogyan kell védekeznünk ellenük. Ha az előzetes edukáció elmarad és nincs jól letesztelve a rendszer, az esetleges károk és balesetek száma változatlan maradhat vagy esetleg még nőhet is.
Források: Wikipedia, Katasztrófavédelem, Euronews, HVG
