Amikor a dohányzás negatív következményeiről van szó, a legtöbben az egészségre gyakorolt káros hatásokra gondolunk először. A tüdőrák, a szívbetegségek és a légzőszervi problémák köztudottan gyakran összefüggenek a dohányzással, és a dohányipar elleni kampányok gyakran az emberi egészség megóvásáról szólnak. Azonban a dohányzásnak van egy kevésbé ismert, ám rendkívül jelentős és pusztító mellékhatása is: környezetünk súlyos károsítása.
Ebben a cikkben azt szeretnénk körbejárni, hogyan szennyezi a dohányzás a környezetünket, és miért érdemes komolyan fontolóra vennünk a káros szokásról való leszokást nem csupán saját magunk, de a bolygónk érdekében is.
Egészségügyi kockázatok
Először is fontos megértenünk, hogy a dohányzás mennyire veszélyes az egészségünkre, szívbetegségeket, tüdőrákot, sztrókot és egyéb súlyos problémákat okozhat. A dohányfüst több ezer káros vegyületet tartalmaz, amelyek közül sok rákkeltő hatású. Szén-monoxid, kátrány, benzol, nikotin, ciánhidrogén, arzén és még több ezer különböző méreganyag jut a levegőbe a füstjével. Így nem csoda, hogy a passzív dohányzás is veszélyes, különösen a gyerekek és a terhes nők számára.
A dohányzás évente több mint 8 millió idő előtti halálozásért tehető felelőssé. Így tehát az egészségünk megóvása érdekében érdemes komolyan fontolóra venni a dohányzásról való leszokást. Számos program és terápia áll rendelkezésre, amelyek segíthetnek ebben a folyamatban. Ráadásul az egészséges életmódra való áttérés nemcsak nekünk, hanem környezetünknek is jó.
Környezeti hatások
Sokan nem gondolnak rá, de nemcsak a dohányzás, hanem a dohánytermelés is komolyan szennyezi környezetünket. Csak az Európai Unióban évente 100-150 millió eurós kárt okoz a dohány-életciklus, mely a termesztéstől a művelésen és gyártáson át a fogyasztásig terjed.
A dohányültetvényeken használt növényvédő szerek és a dohányfeldolgozás során keletkező vegyi anyagok súlyosan károsítják a talajt és a vízforrásokat. Ha azt gondoljuk, az avokádófogyasztás szennyező, gondoljunk csak bele, mennyivel többen dohányoznak, mint ahányan rendszeresen fogyasztják a déli gyümölcsöt. Globálisan évente 6-6,5 milliárd doboz cigarettát állítanak elő a több mint 1 milliárd aktív dohányos számára. A dohányültetvények terjeszkedése, akár erdőirtások révén, hozzájárul a biodiverzitás csökkenéséhez, fák elvesztéséhez, ami növeli a szén-dioxid-szintet a levegőben. Egyes becslések szerint a globális biodiverzitás pusztulásának 2-8 százalékáért maga a dohányzás és a dohányipar tehető felelőssé. Évente 600 millió fa kivágásáért, 200 000 hektár föld és 22 milliárd tonna víz elhasználásáért és megközelítőleg 84 millió tonna szén-dioxid kibocsátásáért is az iparág felel. Ráadásul a fentieken túl évente még 11,4 millió tonna fát elégetnek a dohánylevelek szárításához, a termékek előállításához.
A dohányzás során keletkező cigarettacsikkek is jelentős szennyezők. A világon minden évben több milliárd csikket szórnak el az utcákon, és a műanyag csomagolásuk miatt évtizedekig is eltarthat, mire lebomlanak. Ez nemcsak látványosan szennyezi környezetünket, de veszélyezteti az állatokat is, akik megehetik ezeket és mérgezést kaphatnak tőlük. Sajnos olyan is előfordul, hogy madarak összegyűjtik az elhajított csikkeket, és fészket építenek belőlük.
Ráadásul a probléma nem csupán a szemét mennyiségével van, hiszen a cigarettacsikkek veszélyes hulladéknak számítanak. Az eldobott cigarettacsikkekből veszélyes méreganyagok és mikroműanyagok szivároghatnak ki, melyek a talajba, vizekbe jutva számos vízi élőlényre rendkívül káros hatással vannak. Még nagyobb akut problémát okozhat a még égő csikk eldobása, ilyenkor a felelőtlen cselekedet megállíthatatlanul tomboló erdőtüzeket is okozhat.
Mi a helyzet az alternatívákkal?
Igaz, napjainkban egyre népszerűbbek az úgymond füstmentes, elektromos alternatívák, melyeket azzal reklámoznak, hogy kevesebb károsanyagot bocsátanak ki dohányzás közben. Lehetséges, hogy ezen megoldások valóban kisebb mértékű szennyezést juttatnak a levegőbe, azonban nem szabad megfeledkeznünk róla, hogy ezek a termékek ugyanúgy tartalmaznak nikotint, mely függőséget és kardiovaszkuláris megbetegedéseket okozhat. Ami pedig a környezetet illeti, a helyzet még lesújtóbb.
Elképzelhető, hogy a füstmentes alternatívát választók körében megnő a dohányzási intenzitás, hiszen gondolhatják, hogy az új módszer kevésbé káros, mint a hagyományos dohányzás. Az sem kizárható, hogy amiatt válik gyakoribbá a dohányzás, mert az alternatív eszközt számos beltéri helyszínen is lehet használni, ami kényelmesebbé és gyorsabbá teszi a folyamatot.
Mindez egy irányba halad: még több cigarettacsikk eldobásához. Nem is beszélve a dohánytölteteken túl magáról az elektronikus eszközről, melyek az eddig meglévő toxikus anyagokon és műanyaghulladékon túlmenően még elektronikus hulladékkal és még több mikroműanyaggal terhelik bolygónkat.
Mit tehetünk?
Az első lépés a dohányzásról való leszokás, ami nemcsak az egészségünket, hanem a környezetünket is megkíméli. Azonban az is fontos, hogy a dohányzás elleni küzdelemben is részt vegyünk. A következőkben néhány konkrét tippet osztunk meg arról, mit tehetünk a környezetvédelemért és a dohányzás visszaszorításáért:
Támogassuk a dohányzásról való leszokást segítő kezdeményezéseket. Számos szervezet és kampány dolgozik azért, hogy segítse az embereket a dohányzásról való leszokásban. Segítsük ezeket az intézkedéseket és vegyünk részt a helyi leszokást segítő programokban.
Soha ne dobjuk el a cigarettacsikket az utcán! Használjunk kijelölt dohányzóhelyeket és dohányzás utáni tasakot vagy tartót a csikkek gyűjtésére.
Osszuk meg az információt. Beszéljünk családtagjainkkal és barátainkkal a dohányzás egészség- és környezetszennyező hatásairól, hogy minél többen értsék meg a probléma komolyságát.
A dohányzásról való leszokás és a környezetünk megóvása közös felelősségünk. Ahhoz, hogy egy egészségesebb és fenntarthatóbb jövőt teremtsünk, mindannyiunknak szükséges cselekednünk.
Források: Portfolio, Klímapolitikai Intézet, Euronews, Greenfo, 24.hu, Greendex
