Thaiföld mostantól nem kér a világ műanyaghulladékából. Egy frissen életbe lépett törvény – amely gyakorlatilag betiltja a külföldi műanyagszemét behozatalát az országba – nemcsak a helyi környezetet és lakosságot védi, de globális szinten is óriási változásokat hozhat. A döntés erőteljes üzenet a fejlett országok felé: ideje felelősséget vállalniuk a saját szemetükért.
Thaiföld többé nem a világ hulladékudvara
Thaiföld eddig jelentős célország volt a fejlett országok – többek között az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Japán és az EU tagállamai – számára, amikor a nem kívánt műanyaghulladékukról volt szó. Japán például 2023-ban közel 50 millió kilogramm műanyagot küldött Thaiföldre. 2018 és 2021 között pedig több mint 1,1 millió tonna külföldi hulladék érkezett az országba. Ez olyan nagy mennyiség, amit lehetetlen teljes egészében feldolgozni.
A mostani lépés egy régiószintű trendbe illeszkedik: Kína már 2018-ban leállította a külföldi műanyagimportot, amit Malajzia, Indonézia és Vietnám is szigorú korlátozásokkal követett. A cél egyértelmű: Délkelet-Ázsia nem hajlandó többé a világ szeméttelepe lenni.
Mérgező örökség
A törvény nemcsak gazdaságpolitikai döntés, hanem sürgető válasz az egészségügyre is. Thaiföldön az elmúlt években komoly problémák merültek fel a hulladékfeldolgozó létesítmények környékén. Ezek közé tartoznak a légzőszervi megbetegedések, illetve a megnövekedett rákkockázat. Továbbá a műanyagot sok helyen nem hasznosították újra, hanem egyszerűen elégették, ezzel toxikus gázokat juttatva a levegőbe.
Globális kudarc, lokális lépések
A thaiföldi döntés tehát nem csupán a szemétről szól: ez szó szerint élet-halál kérdése. A globális műanyaghulladék-probléma már régóta túlnőtt a hulladékkezelés keretein. A felismerés ráadásul egy időben történik azzal, hogy a világ vezetői képtelenek megegyezni a műanyaghulladék elleni közös fellépésről. A 2024-es busani tárgyalások például teljes kudarccal zárultak: több mint 100 ország szerette volna jogilag kötelezővé tenni a műanyagtermelés csökkentését, de az olajban gazdag államok, mint Szaúd-Arábia, Oroszország és Irán blokkolták az egyezményt. Jelenleg nincs újabb egyeztetés kitűzve.
400 millió tonna hulladék helyét keresik
Évente több mint 400 millió tonna műanyagot gyártunk – ez körülbelül 2 millió kifejlett kék bálna súlyának felel meg! A szemétáradat megállíthatatlanul nő, azonban egyre kevesebb ország hajlandó átvenni a feleslegessé vált hulladékot.
A thaiföldi helyzet más országokat is lépéskényszerbe hoz. Az exportlehetőségek szűkülésével a fejlett világ újrahasznosítási rendszereire hatalmas nyomás nehezedik. A szállítási láncok átalakulhatnak, és azok az országok, amelyek eddig külföldön helyezték el a hulladékot, saját kapacitásaik fejlesztésére szorulnak. Ez jelentős költségnövekedéssel és technológiai innovációval járhat. Emellett a fogyasztói szokások átalakulására is számítani lehet, mivel a hulladékgazdálkodás hatékonyabbá tétele minden szereplőt érint.
Innováció vagy illúzió?
Japánban például az EcoPlastics nevű cég olyan technológiát fejlesztett ki, amely a vegyes műanyagot bontja vissza eredeti kémiai összetevőire. Dél-Korea és Szingapúr pedig állami pénzből finanszíroz kutatásokat a hulladékcsökkentésre.
De nem mindenki ennyire optimista. Punyathorn Jeungsmarn, az Environmental Justice Foundation munkatársa arra figyelmeztet: Thaiföld könnyen tranzitországgá válhat, vagyis egy olyan kapuvá, amelyen keresztül a szemét csak tovább vándorol a szomszédos országok felé. A mostani törvény ezt nem zárja ki, így minden az ellenőrzéseken fog múlni. Ehhez több hivatal – az ipari, a környezetvédelmi és a vámszolgálatok – összehangolt munkájára lesz szükség.
Forrás: Happy Eco News
