Az ózonréteg védő burokként öleli körül a Földet, amely révén az élőlényeket megvédi a káros UV sugaraktól, azonban a káros emberi tevékenységek következtében elveszíthetjük ezt a létfontosságú, szinte láthatatlan védővonalat. 1987-ben tűzték ki először az ózon világnapját, a törekvés fő célja azon intézkedések támogatása, amelyek az ózonpajzs megóvását és eredeti állapotának visszaállítását segítik.
Az ózonréteg elvékonyodásának következményei
Az ózonréteg nélkül a Föld nem tudna létezni, mivel a felszíne felett nagyjából 30 km magasságban húzódó ózonpajzs feladata, hogy visszaverje vagy elnyelje a Napból érkező UV-sugarakat. A mindennapi teendők mentén felszabaduló bróm, klór és fluor miatt a nagyon stabil ózon molekula nagymértékben károsodik, és néhány helyen már veszélyesen vékonnyá kezd válni. A legnagyobb károkat az Antarktisznél fedezték fel, ahol már úgynevezett ózonlyuk figyelhető meg. Az ózonpajzs meggyengülése okozta erősebb UV sugárzás az emberekre nézve több negatív következményt hordoz magával, többek között az immunrendszer ellenálló képességének csökkenését, a genetikai mutációt, a daganatos betegségek növekedését, valamint a szemkárosodást. Az embereknél esetlegesen megjelenő következmények mellett károsan hat a planktonok életciklusára, ezzel felborítva a tengeri élővilág táplálékláncát, illetve az ózonszennyezés elősegíti a madarak elpusztulását is.
A Cornell Egyetem és az Oregoni Egyetem kutatói tanulmányt végeztek azzal a céllal, hogy a légszennyezettségi adatok és a szövetségi szabályozások összevetésével megvizsgálják a madarak populációja és a légszennyezés közötti kapcsolatot. A megfigyelés során 3.214 amerikai megyében 15 éves időtartamban – az ózonszennyezés többlépcsős kialakulásának kiindulópontjának számító nitrogén-oxid-kibocsátás csökkentésének programjához igazítva – a madarak egyedeinek havi változásait és a légszennyezettségi adatokat elemezték. Az eredmények azt mutatták, hogy az ózonszennyezés leginkább a kistestű vándormadarakra (veréb, pinty, poszáta) jelent veszélyt, mivel közvetlenül károsítja a légzőszerveiket és a táplálékforrásaikon keresztül is bejut a szervezetükbe. A tanulmány vezetőszerzője szerint a környezetvédelmi rendelkezések előnyeit alábecsülhettük, mivel a szennyezés csökkentése előre nem várt területeken is pozitív hatást ért el, és támogatja a fajmegőrzésre irányuló mozgalmakat.
Az ózonpajzs helyreállítását támogató tevékenységek
1987. szeptember 16-án 46 ország írta alá a montreáli jegyzőkönyvet, amely keretében az államok megállapodtak abban, hogy az ózonréteget károsító anyagok használatát, kibocsátását csökkentik vagy beszüntetik, valamint egy ütemtervet is meghatároztak e vegyületek fokozatos kivezetésére. A mozgalom elindulása óta 189 ország csatlakozott, illetve jelenleg papíron már csak a hidrokloro-fluorokarbonok (HCFC) alkalmazása engedélyezett, viszont ezek is hamarosan tilalom alá kerülnek. Az intézkedéseknek köszönhetően az ózonpajzs elvékonyodása megállt, sőt bizonyos adatok alapján a regenerálódása is elkezdődött. Ennek ismeretében nem meglepő, hogy a montreáli jegyzőkönyv komoly sikertörténetként vonult be a környezetvédelemi törekvések közé, és a mai napig az aláírásának évfordulóján tartják az ózon világnapját.
Az ózonpajzs megóvása nem csak az országok feladata, politikai és gazdaságpolitikai kérdés, hanem mi magunk is sokat tehetünk azért, hogy közösen megvédjük az ózonréteget. Az aeroszolos sprayk helyett használjunk inkább pumpás hajlakkot vagy dezodort. A klímaberendezést csak nagy szükség esetén kapcsoljuk be, mivel a hűtőhatás elérése érdekében HCFC-t használnak, amely feloldja az ózont. A teflonbevonatú edények kerülésével is támogathatjuk az ózonpajzs helyreállítását, mivel sérülésük esetén a rákkeltésen túl az ózonréteget is gyengítik. Az előbbiek mellett azzal is segíthetünk, ha csökkentjük az ökológiai lábnyomunkat, környezettudatosabban élünk, megpróbáljuk mérsékelni az otthonunkban keletkező hulladék mennyiséget és ügyelünk a szelektív szemétgyűjtésre is.
Az ózon világnapja minden évben nem csak arra emlékezteti az embereket, hogy a montreáli jegyzőkönyvvel egy, a Föld végét is jelentő ökológiai összeomlást kerültük el, hanem arra is, ha a világ összefogva cselekszik, akkor képes megvívni a harcot a különböző környezetet fenyegető hatásokkal szemben.