Mit tehet az, aki nem elégszik meg a hulladékok szelektív gyűjtésével vagy a csomagolásmentes vásárlással? Aki nemcsak „kicsiben” egyénként akar küzdeni bolygónkért, hanem hatással akar lenni a változásra? Akár alkotónak állhat és műveivel buzdíthatja közönségét cselekvésre. Cikkünkben 8 képzőművésszel ismerkedhet meg, akik ezt az utat választották.
Sara Black és Amber Ginsburg – minden rosszból alkothatunk valami jót
Sara Black és Amber Ginsburg chicagói szobrászok, akik az ember természetes ökoszisztémákban betöltött szerepét igyekeznek bemutatni. Alkotásaikban feszegetik a kérdést, hogy az, amit természetnek hívunk egyáltalán létezik-e, elkülönül-e tőle az ember.
A két művész 2016-ban ellátogatott egy kaliforniai erdőbe, melyet a hirtelen tölgyhalál tizedelt. A növénybetegséget egy penészféle okozza, és tölgyeket, valamint más fafajtákat fertőz meg. Sajnos az éghajlatváltozás hozzájárul a terjedéséhez. Hogy felhívják a figyelmet a jelenségre, a szobrászok kidöntöttek egy fertőzött fát, majd karanténba helyezték az eközben keletkezett fűrészport. A faanyagból – kiszárítását és őrlését követően – 7000 darab ceruzát készítettek, melyek a 7000 Marks nevet kapták.
A projekt megkoronázásaként Black és Ginsburg interaktív workshopokat tartanak, ahol a résztvevők a 7000 Marks ceruzákkal rajzolnak és írnak közösen. A különféle előadásokkal tarkított foglalkozások lényege, hogy a résztvevők megértsék saját és közösségeik természethez való viszonyát, és megpróbáljanak megoldást találni az éghajlatváltozás kihívásaira.
Rebecca Lee Kunz – tanuljunk saját múltunkból
Rebecca Lee Kunz oklahomai cseroki alkotóművész. Művei természetes anyagok, például levelek és kövek használatával készült nyomatok, akvarellek és grafitrajzok. A festőnő hisz abban, hogy van egy szakrális kreatív hely, ahol az összes ember találkozhat, hiszen mindannyiunkban ott lakozik a velünk született kreativitás, és minél többször találkozunk ezen a „helyen”, annál többet gyógyulhatunk és tanulhatunk egymástól. A művészet terében semmi nem választ el minket a természettől, az állatoktól, egymástól. Ez a tér tud segíteni minket abban, hogy innovatív megoldásokat találjunk olyan problémákra is, mint például a klímaváltozás. Kunz alkotásai erősen merítenek a cseroki kultúra mitológiájából, a festőnő túlélésről és jövőről keres tanulságokat az ősi, természetközeli lét emlékezetével.
Terry Evans – lencsevégre kapott természet
Terry Evans kansasi fényképész munkái elsősorban a prérit tematizálják. Tárgyát 1978 óta fotózza, és az ott eltöltött idő alatt tudatosult benne az éghajlatváltozás ténye. Korábban azt gondolta, hogy a préri érintetlen, és ősi bölcsességet hordoz, ám amikor földtulajdonossá vált, rá kellett jönnie, hogy a föld nem csupán a kikapcsolódás és feltöltődés terepe. Azóta hivatásának érzi mélyen megismerni a prérit, valamint megőrizni és bemutatni a helyi ökoszisztémát képei segítségével. Fotósorozatában montázsképek találhatók Kansas és Chicago ikonikus természeti örökségéről. Képeivel reményt szeretne adni, szeretné, ha kialakulna az emberekben egy természetközeli kapcsolat a tájjal és az ökoszisztémával, melyben élünk.
Madjeen Isaac – világok keveredése
Madjeen Isaac brooklyni festő haiti bevándorlók gyermekeként olajfestményeiben mind Brooklynt, mind Haitit tematizálja. Kollázsokat készít a két rendkívül különféle világról. Tájak és hagyományok keverednek művein, városi aszfalt és zöldellő kertek, színek és eltérő benyomások. Festményein megelevenednek a városi mindennapok, ám sokkal természetközelibb módon, ősei földdel való kapcsolatának inspirálásával.
Jack Coulter – szinesztéziával bolygónkért
Jack Coulter, észak-ír festőművész munkásságára az érzékszervi élmények vannak kiemelkedő hatással, hiszen az alkotónak szinesztéziája van, mely egy olyan neurológiai állapot, amely során egy érzékszervi élmény egy másikfajta érzéki tapasztalást válthat ki. Például a hangok hallása színek látásával keveredik. Nemrég készített egy festményt, mely Greta Thunberg ifjúsági klímaaktivista munkásságán, valamint a brit The 1975 együttes egy dalán alapul. A pop-rock zeneszám aláfestésével Thunberg klímaváltozásról szóló előadása ihletésével készült mű címe Future Generations, magyarul a jövő generációi.
A festmény jelenleg árverés alatt áll, és várhatóan közel 20 000 dollárt fog gyűjteni Thunberg alapítványa számára. A festő célja elmondása szerint az volt, hogy a mű vizuális formában igazodjon Greta beszédéhez.
Catherine Sarah Young – tárgyművészet
Catherine Sarah Young a Fülöp-szigetekről származik, munkájával a Haijan tájfunra reagál, mely a történelem egyik legerősebb trópusi ciklonja volt, mely 2013-ban sújtotta szülőföldjét. Az éghajlatváltozás közvetlen megtapasztalása ihlette meg, és reméli, hogy művei segítik az embereket abban, hogy beszélgessenek a klímaváltozással kapcsolatos tapasztalataikról és megértsék azokat.
2016-ban készítette el a The Sewer Soaperie című munkáját, mely során szennyvízből készített luxusszappant. A klímaváltozás miatt keletkező szélsőséges viharokra nincsenek felkészülve a városi infrastruktúrák, így nem tudják kezelni az áradásokat sem. Ennek egyik okai – egyebek mellett – a csatornákban lévő koagulált zsírtömbök, melyek hatalmas kiterjedésűek. Azért alakulnak ki, mert az emberek a mosogatókba öntik a fáradt olajat, mindenféle zsiradékot, melyek a csatornába kerülve megkeményednek a csövekben. A projekttel Young erre hívja fel a figyelmet azáltal, hogy a szappanokhoz használt zsír többféle forrásból szerezte be, az éttermek által a csatornába öntött használt étolajtól a szennyvízen át a nyitott csövekben megkeményedett zsiradékokig.
Munkáitól azt reméli, hogy cselekvésre ösztönzi, inspirálja az embereket. A The Ephemeral Marvels (magyarul mulandó csodák) parfümbolt projektjében például illatszereket készített. Az első kollekció olyan illatokat tartalmazott, melyek a globális felmelegedés, a tengerszint-emelkedés, a szuperviharok és a biológiai diverzitás visszaszorulása miatt eltűnhetnek, például partok, erdők, növények, de készült illat kávéból, illetve borból is. Mivel a szagélmény és az emlékezés szorosan összefügg, reméli, hogy az illatok megőrzésével megőrzi az elveszített dolgok emlékét is.
Dana Jung – tisztább levegőt!
Dana Jung koreai illusztrátor művei egy fenntarthatóbb világot mutatnak be. Isaachez hasonlóan zöldterületet és természetet, állatokat von be városi tájakba. Elsősorban a levegő tisztaságára összpontosít, rávilágít arra, mennyivel szebb lenne a világunk a fosszilis tüzelőanyagok által okozott szennyezés nélkül. A művész lakóhelyén komoly problémát jelent a légszennyezés, szeretné, ha egy természetközelibb életforma valósulna meg a városban: ahol a gyermekek gond nélkül futkározhatnak a szabadban, mindenki szívesen tölti idejét odakint a friss levegőn.
Forrás: Yaleclimateconnections
