Written by

Nemcsak a légszennyezéstől kell tartania a városlakóknak

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 186

Míg azzal mindannyian tisztában vagyunk, hogy milyen káros szervezetünk számára a légszennyezés, a zajra már kevesen gondolnak. Pedig a folyamatos hangzavar súlyos hatással van testünkre és pszichénkre is.

A zajszennyezés egyike a lakosságot legsúlyosabban érintő környezeti problémáknak, amely egy sor egészségi bántalommal hozható összefüggésbe, ennek ellenére egyre több ember kénytelen magas környezeti zajban élni, illetve dolgozni.

Az Európai Unióban hozzávetőleg 50 millió városlakó él olyan körzetekben, ahol éjszaka túlzottan magas a közlekedésből eredő zaj szintje, és közülük 20 millióan tényleges egészségkárosodást szenvednek a zajterhelés következtében. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) ajánlása szerint a pihentető alváshoz a folyamatos háttérzaj erőssége nem haladhatja meg a 30 decibelt, az időszakosan jelentkező zajok intenzitása pedig a 45 decibelt. Nappal azonban 55 decibelnél erősebb zajokat is el kell viselnie a városban élőknek és dolgozóknak, az unión belül csaknem 70 millió ember egészségét károsítja a folyamatos hangzavar.

Zajnak minősül az a nemkívánatos, illetve túl hangos hangjelenség, amely zavarja az életfunkciónkat, munkánkat vagy pihenésünket. Hatásai sok esetben csak hosszú idő után jelentkeznek, így nehéz bármiféle kapcsolatot kimutatni zaj és károsodás között.

A folyamatos zaj rontja az alvás minőségét és idejét, megváltoztatja a szervezet napi ritmusát, mely végül az idegrendszer túlterheléséhez vezethet: fokozódik a fáradékonyság, megnő a reakcióidő és ingerlékenyebbé tesz. Az erős zajterhelés hosszú távon magas vérnyomáshoz és szívinfarktushoz vezethet. További egészségi ártalmak a visszafordíthatatlan halláskárosodás, fülzúgás, különbözőféle pszichés zavar és a stressz is. A zajterhelés kihat a munkahelyi teljesítményre is, és tanulási nehézségeket okoz a gyermekeknek. Az állatok számára is káros a zajszennyezés, noha egyes állatfajok sikeresen alkalmazkodnak a városi környezethez, mások a zajszint emelkedése miatt elhagyják azokat a jellemző előfordulási helyeket, amelyeket korábban táplálkozás vagy szaporodás céljából felkerestek.

A zaj elsődleges forrása a nagyvárosokban a közlekedés, az ipari- és szórakoztatási célú tevékenységek. Felmérések szerint Budapest a harmadik legzajosabb város Európában, csaknem kétmillió ember él zajszennyezett területen Magyarországon. Annyi előrelépés történt, hogy a Fővárosi Önkormányzat még 2007-ben elkészítette első Budapest stratégiai zajtérképét. Ez nemzetközi módszer alapján méri fel a fővárosban jelentkező zajforrásokat a különböző időszakokban és a térkép lapján bárki meg tudja nézni, hogy lakó-, vagy munkahelye mennyire van kitéve a túlzott zajnak. A térkép ide kattintva érhető el.