A fenntarthatóság felé tett újabb lépésnek tekinthető a Távhő ökocímkék kidolgozása és odaítélése az első hat szolgáltatónak. A Magyar Távhőszolgáltatók Szakmai Szövetsége (Matászsz) által létrehozott minőségi védjegy felkeltette a figyelmet az ökocímke fogalmára és szerepére, azonban nem a Matászsz az egyetlen, amely kialakított ilyen kategóriát. Hazai szinten is számos, eltérő területen használatos ökocímkével találkozhatunk, így érdemes ismerni, hogy milyen standardok is segítik a környezettudatosabb életvitelünket.
Nem is olyan régen a Matászsz átadta az elsőként kiválasztott szolgáltatóknak a Távhő ökocímkét, a távhő környezeti teljesítmény tanúsítványát, egy olyan marketing kommunikációs eszközt, amely közérthető módon, meghatározott színkódokkal és betűkkel szemlélteti, mennyire környezetbarát, hatékony a távhő az adott településen, illetve épületben. A címke mellé társul egy tanúsítvány, amely a fenti paramétereket számszerűsítve is összefoglalja. A Távhő ökocímke az egyéb, egyes elektromos eszközökön található jelzésekhez hasonlóan működik, azonban jó tudni, hogy nem csak energetikai tematikájú keretrendszerek léteznek.
Szinte mindenki találkozott már az ökocímke fogalmával (angolul ecolabel) azonban nem feltétlenül ismeri az adott logó mögött meghúzódó irányelvet, kritériumrendszert.
Leggyakrabban ökocímkeként emlegetik többek között a következő jelzéseket: a fentebb említett elektromos gépek Energiacímkéje, a Magyar Termék, az Európai Unió „ökolevele” vagy a számítógépeken látható Energy Star.
Azonban fontos tisztázni, hogy valójában mit is takar az ökocímke fogalma. Habár számos termék rendelkezik különféle, „környezettudatos” jelzésekkel, az uniós ökocímkét minden szempontból megbízható, magas követelményrendszerrel rendelkező minősítésnek számít. Az ezt a jelzést viselő termékek teljes életciklusukat tekintve alacsonyabb környezeti terheléssel bírnak. Ebbe a besorolásba tartozik a magyar Környezettudatos Termék jelzés vagy például olyan nemzeti minősítések, mint a német Kék Angyal vagy a svéd Északi Hattyú.
Ezek mellett számos olyan kategória és címke létezik, amely inkább csak termékjelzés, mivel csupán egy-egy szűkebb területre utal – ezekre jó példa a korábban említett „eurolabel”, amivel élelmiszereket jelölnek, vagy az Energy Star, illetve az FSC, ami pedig a papíralapú csomagolásokra vonatkozik.
Ami emellett az az egyik legfontosabb tudnivaló a címkével kapcsolatban, hogy önkéntes alapon működik, így a gyártónak saját döntése és felelőssége, hogy igényli-e termékére annak kategóriájának megfelelő minősítést.
Továbbá érdemes kihangsúlyozni, hogy a kritériumrendszer – a minimumként meghatározott és a terméktípusra jellemző szükséges feltételek teljesítése mellett – a piacon fellelhető termékek közötti legideálisabbak számára adja meg a minősítést. Egészen pontosan „amelyek jó minőségűek, és életciklusuk egy vagy több szakaszában jelentős környezeti előnnyel rendelkeznek a piaci átlaghoz képest” – ahogy a Hermann Ottó Intézet oldalán olvasható.
Ezért érdemes figyelni objektíven is az adott termék jellemzőit, és ezeket is figyelembe venni a vásárlás vagy fogyasztás előtt.
Az ökocímke típusától függően eltérő lehet a feltételrendszer merevsége, elsősorban azért, mert a szabályozás az aktuális technológiai ismereteket veszi alapul, így időről időre felülvizsgálják, majd szükség esetén felül is bírálják a címkét. Így eshet meg, hogy például az a műanyag szatyor, amit szupermarketekben lehet kapni, és amelyek önmagukról apró darabokra esnek szét egy idő után, anno megkapta a Környezetbarát Termék címkét, azonban egy későbbi felülvizsgálat során elvették tőle ezt a minősítést. A technológiáról ugyanis kiderült, hogy nemhogy segítené a környezetvédelmet, de valójában többlet problémát okoz a hulladékgazdálkodással és újrahasznosítással foglalkozó szervezeteknek.
Összegezve, kétségtelenül érdemes a különféle, a környezettudatossághoz kapcsolódó jelzéseket figyelni, és ezen termékeket előnyben részesíteni, azonban jó tudni, hogy melyik jelzés milyen háttér-információt jelent az adott termékkel kapcsolatban, hogy valóban (környezet)tudatos fogyasztók lehessünk.
További információkat az uniós ökocímkéről itt, a Magyarországon megtalálható termékjelzésekről itt olvashatnak további részleteket.
