Written by

Miért jobb, ha „bebarnul” egy beruházás? Tudnivalók a barnamezős területekről

Elgondolkodtató, home_slider| Views: 319

A zöldmezős beruházás fogalma gyakorta felmerül, ha építkezésekről, új beruházásokról esik szó. Azonban van egy másik fogalom, amely legtöbb esetben kiválthatná ezt a gyakorlatot, és még fenntarthatósági célokat is szolgálna; ez a barnamezős beruházás. De mit is jelent valójában a fogalom? Miért olvasható hol barnamező, hol rozsdaterület a különböző írásokban? Van különbség e két fogalom között? Milyen előnyei vannak, és miért lenne jobb, ha sok esetben inkább ezt részesítenék előnyben az érintettek, szemben a jól hangzó „zöldítéssel”?

Zöldmezős beruházásról sokat hallani, és legtöbbször örömmel is fogadják a kezdeményezést, hiszen új beruházásról van szó, ráadásul valamilyen módon még „zöld” is. Azonban sokan nincsenek tisztában azzal, hogy valójában ez – a még emberi beavatkozástól sok esetben érintetlen, maximum mezőgazdasági célokra használt területek beépítése – mit is jelent a környezetre nézve, és hogy van egy másik megközelítés, amely amellett, hogy a már „feltört” és emberi kezelésbe vett területeket hasznosítja, a település-rehabilitációban is fontos szerepet játszik. Arról nem is beszélve, hogy hosszútávon kifizetődőbb.

Fogalmak területe és a területek fogalmai

Először álljon itt egy gyors fogalmi tisztázás. Zöldmezősnek azt az új ipari vállalkozást hívják, amelyet korábban mezőgazdasági művelés alatt álló területen létesítenek, és teljes egészében újonnan létesül, építészeti vagy üzemi előzmények nélkül. S habár előnye, hogy jellege miatt a földterület szennyeződésmentes, azonnal igénybe vehető és nincsenek sem elrendezési, funkcionális vagy építési megoldásokra vonatkozó megkötések, érdemes szem előtt tartani, hogy nem minden esetben ez az optimális választás; van, hogy egy adott fejlesztés kapcsán a barnaövezetek felhasználása összességében jobb megoldás.

Barnamezős területnek vagy barnaövezetnek azokat a területeket nevezik, amelyek azelőtt ipari területként funkcionáltak, azonban időközben az ipari tevékenység megszűnése miatt funkciójukat vesztették, elhagyatottá váltak.

A definíciók tekintetében eltérés mutatkozik a különböző források között. Van, amelyik különbséget tesz a barnamezős terület vagy más néven barnaövezet, illetve a rozsdaövezet között, de van, amelyik szinonimaként használja ezeket. Ahol különböző fogalomként kezelik ezeket, ott általában a rozsdaterület olyan barnamezős területet jelöl, amelynek a felújítását (még) nem kezdték meg.

A barnamezős terület jelenség megjelenése és a fogalom (brownfield) kialakítása nemzetközi szinten az angolszász világhoz köthető, kifejezetten az ipari működés, és az ezzel járó szennyezés következményeként. A területek egy része természetes úton, magától képes a megújulásra, azonban sok helyen mesterséges beavatkozásra van szükség ehhez. Ami hazánkat illeti, volt szocialista ország lévén nehezebb volt az átállás, hiszen többé már nem az ipar volt a gazdasági élet meghatározó szektora, azonban kevesebb tőke és idő jutott az átállásra, mint a nyugati országokban.

A rendszerváltást követően ez a folyamat azt eredményezte, hogy az ipari területek földjei megüresedtek, így ezeknek új funkciót kell, kellett találni, – ehhez pedig egy több ágazatot felölelő, térségi (vagy esetenként akár nemzeti, illetve országhatárokon átívelő) ún. barnamezős fejlesztési politika kialakítására van szükség.

Kik csinálják a politikát?

A kérdéskörben számos érintett felsorolható. Egyrészt hazai szinten főként a VÁTI hatáskörébe tartoznak az ilyen jellegű területek. Ez egy nonprofit szervezet, amely területfejlesztéssel- és rendezéssel kapcsolatos kutatási, tervezési és tanácsadási tevékenységet végez, valamint közreműködő szerepet lát el több európai uniós programban is. Emellett európai szinten a CABERNET (Concerted Action on Brownfield and Economic Regeneration Network) foglalkozik ezzel a kérdéskörrel. A szervezet egy, a barnamezős területek gazdasági helyreállításához szükséges, összehangolt cselekvést célzó tudományos hálózat.

Az adott területre vonatkozó fejlesztési politika alakításában, a jövőbeni funkciók meghatározása kapcsán továbbá természetesen az építési vállalkozók, ingatlanfejlesztők- illetve beruházók, és a földterületek felelősei, azaz az önkormányzatok és területileg illetékes hatóságok is érintettek a barnaövezetekre vonatkozó kérdésekben. Sőt, a helyi lakosság is szerepet kap egy ilyen program kapcsán, hiszen az ő életüket befolyásolja elsődlegesen, hogy egy addig kihasználatlan területnek új funkciót adnak.

Előnyök

És hogy miért is szorgalmazzák olyan sokan, hogy a barnamezős területeket újból használatba vegyék? Mert számos előnnyel rendelkeznek, részben a már említett zöldmezős beruházásokkal szemben. Elsőként a szükséges tőkét érdemes említeni, ami sok esetben alacsonyabb, mint egy zöldmezős beruházás esetén, hiszen egyrészt a közmű-infrastruktúrát és úthálózatot nem szükséges kialakítani, mert már kiépült a terület körül, valamint az újrahasznosítás jegyében számos támogatási forrás is igényelhető egy ilyen projekt esetén.

Emellett, bár sok esetben állapotuk rettenetesen leromlott, a már meglévő épületek és egyéb létesítmények adottak a helyszínen, és még jelen állapotukban is jelentős potenciállal rendelkeznek. Ráadásul a barnamezős fejlesztés területtakarékos, hiszen nem szükséges újabb területeket átalakítani, illetve a környezeti állapotok javítása a környezet védelme mellett a helyi lakosság számára is előnyt jelent, komplexebb funkciókat tesz lehetővé, ezáltal pedig hosszú távon a terület (és a település) felértékelődését eredményezi.

Esetleges hátrányok

Mint mindennek, így a barnamezős területek hasznosításának, illetve az ezekhez kapcsolódó beruházásoknak is lehetnek hátulütői.

Az egyik legfőbb probléma, hogy az érintett terület környezeti szennyezettségének mértéke nem mindig tisztázott vagy biztosan tudható, valamint sok esetben kérdéses, hogy a terület megbolygatása során fennáll-e esetlegesen a továbbszennyeződés lehetősége, ami veszélyeztetheti a környéket.

Részben emiatt is az irántuk megnyilvánuló kereslet egyelőre csekély, az elvégzendő feladatok és felelősségek komoly terhet jelenthetnek az érintetteknek, valamint a rehabilitációs költségek (szennyezettségtől függően) jelentősek lehetnek. Ezeken felül nehezítő tényező többek között a sokszor rendezetlen tulajdoni viszony – ami szorosan összekapcsolódik a felelősség-, illetve költségvállalás kérdésével is. A tulajdonlás mellett a (különböző) magánkézbe került összefüggő területek felaprózódása is problémát jelent.

De mindezek ismeretében mégis mit lehet kezdeni ezekkel a területekkel?

Szerencsére számos jó gyakorlatot valósítottak meg az évek során, elegendő akár csak az új óbudai Velodromot említeni (amely egy új szabadidőközpont az egykori ipari területen), vagy az erőművek mellett kialakított napelemparkok (mint a pécsi vagy a mátrai példa). De a nyugati országokból átvett gyakorlat is kezd elterjedni, miszerint régi raktárépületeket alakítanak át luxuslakásokká és irodákká.

Mint már korábban felmerült, a barnamezős beruházások finanszírozása elég sarkalatos kérdés. Egyrészről a számos befolyásoló tényező, valamint a még nem elterjedt gyakorlat miatt, ezért jelentősek a kapcsolódó költségek, azonban a fenntarthatóságot célzó projektként külön források igényelhetők, többek között számos pályázatot is létrehoztak ilyen célra. A Széchenyi 2020 keretében ilyen integrált európai uniós pályázat a TOP barnamezős beruházásokat célzottan támogató pályázata, vagy a főváros részére készített Tematikus Fejlesztési Program

Jövőkép és szükséges lépések

Ahhoz, hogy egyrészt egyáltalán megvalósíthatók legyenek az ilyen jellegű projektek, valamint maga a szemléletmód még inkább bevett gyakorlattá váljon – mármint, hogy inkább a barnaövezeteket hasznosítsák, újabb zöldövezetek igénybe vétele helyett – számos lépést kell megtenniük az érintetteknek.

A megvalósításhoz szükséges lépések között van az adott terület állapotának teljes körű felmérése és az eredményeknek megfelelő kárelhárítás, illetve helyreállítás. Emellett segíti a rehabilitációt a lehető legtöbb zöldfelület létesítése, valamint az újabb funkció kialakításakor a környezetbarát (vagy legalább a környezeti terhelés csökkentését célzó) technológiák előnyben részesítése.

Ami pedig a jövőképet illeti; a szakértők úgy vélik, a különféle fejlesztések kulcsterületeit a barnaövezetek jelentik. Ezt támasztja alá, hogy nem csak területi-, illetve országos szintű, de európai uniós szintű programokat is létrehoztak annak érdekében, hogy az ilyen jellegű fejlesztéseket támogassák, ráadásul nem csupán az elkövetkező évekre, de egészen 2030-ig terjedően.

 

Összességében még mindig elmondható, hogy a barnamezős területek – bár nem tudatosan, direkt alakultak ki, és újbóli használatba vételük jelentős feladatokkal jár, azonban újrahasznosításuk számos lehetőséget rejt magában, ami a közvetlen, üzleti érdekeken túl az egész település fejlődését és minőségi javulását elősegíti, a hosszú távú, fenntarthatósági előnyökkel együtt.