Az újító szemléleteiről nevezetes Amszterdam sosem félt a kereteken kívül gondolkodni.
A holland kormány még 2016-ban fogalmazta meg programját, melyben azt célozzák meg, hogy 2030-ra az ország nyersanyag felhasználását 30%-ra csökkentik, 2050-re pedig a tervek szerint teljes mértékben a körkörös gazdaság elvei mentén fognak működni. Az intézkedések rendkívül átfogóak: amellett, hogy bátorítják a lakosságot az élelmiszerpazarlás csökkentésére, kiterjednek egészen az építőipar fenntarthatósági követelményeinek a növelésére is.
Sokatmondó, hogy a dokumentum nem a megvalósítás akadályaira hívja fel a figyelmet, hanem a körkörös működésben lévő gazdasági lehetőségekre.
A programmal összhangban a főváros, Amszterdam is körvonalazta azokat a lépéseket, melyeket helyi szinten kíván megtenni a célok elérése érdekében, sőt április közepén a kezdeményezés már a negyedik szakaszába ér, ami 200 új projekt elindulását jelenti a következő évre vonatkozóan. A legközelebbi jelentős dátum 2025, ekkorra a város szeretné elérni, hogy a háztartási hulladékok 65%-át újrahasznosítsák, 2030-ra pedig a felére csökkentenék az elsődleges nyersanyagok használatát.
„Senki nem akar eldobható társadalomban élni. De ahhoz, hogy ezt megváltoztassuk, el kell kezdenünk teljesen más szemmel nézni a gazdaságunkra, meg kell vizsgálnunk, hogy hogyan fogyasztunk, termelünk és hogyan dolgozzuk fel az anyagokat.” – jelentette ki az elképzeléssel kapcsolatban Amszterdam alpolgármestere, Marieke van Doorninck.
A lépések, melyeket napról-napra, egy város működésének gyakorlatilag minden szintjén végrehajtanak, rendkívül kreatívak, leleményesek és olykor meghökkentőek: „Ilyet is lehet?”
Az ún. Repair kávézók például megtanítják az embereket arra, hogyan tudják megjavítani és felújítani a bútoraikat és háztartási eszközeiket, ezáltal elkerülhető a felesleges túlfogyasztás és hulladéktermelés. Amszterdam-szerte több ilyen hely is található, a lakosság könnyebb tájékozódását pedig igazán minőségi honlapok segítik.
Forrás: fknbrilliant.com
Egy másik érdekes kezdeményezés az Instock Bread Beer, ahol a sör valóban folyékony kenyér. A tejtermékek után Hollandiában a kenyér a második legelpazaroltabb élelmiszer, miért is ne készülhetne sör belőle? A szervezet egyébként több helyi üzletből is összegyűjti a már nem eladható élelmet, melyet készétel formájában szolgál fel három éttermének valamelyikében. Mellesleg a kenyér-sör nem az egyetlen alkotásuk, burgonyából is remek ital készül!
Az amszterdami szervezés sikere talán leginkább abban rejlik, hogy a magasabb szinten lévő gazdasági egységek összefognak és ösztönzik, segítik a lakosságot a hulladék csökkentésében. A város üzletekkel, helyi kezdeményezésekkel, egyetemekkel és kutatóintézetekkel dolgozik együtt annak érdekében, hogy jól működő és mindenki számára könnyen hozzáférhető infrastruktúrát építsenek ki – sőt mi több, nem riadnak vissza attól sem, hogy a helyi tanulságokat megosszák az állami szférával. A város önkormányzata felhívta például a kormány figyelmét arra, hogy a személyi jövedelemadót át kellene vezetni nyersanyag- és energiaadóvá, amivel elérnék a javítások költségének a csökkentését, miközben az új termékek drágábbá válnának.
Nem Amszterdam azonban az egyetlen holland város, ami ambíciózus célkitűzésekkel él a körkörös gazdaságra való átállás terén: Groningen már 2025-re szeretné ezt megvalósítani. Mi csak szurkolni tudunk minden erre törekvő településnek!
Források: sustainableamsterdam.com, nltimes.nl, cities-today.com
