Szinte észrevétlenül múlt el az idei tél. Kissé szürkén, csapadékos időszakokkal tarkítva, de különösebb hidegek és havas táj látványa nélkül telt el a három hónap. Pár hét múlva pedig beköszönt a csillagászati tavasz, remélhetőleg virágillatú szellőt és napsütést hozva.
Magyarországon a mostani tél volt 1901 óta a harmadik legmelegebb, az évszak középhőmérséklete 2,68 fok körül alakult. A hónapos átlag közelében csak a január volt, ami mindössze 0,4 fokkal volt magasabb az 1981-2010-es referenciaidőszak átlagához képest, míg februárban ez a 4,8 fokot is elérte.
Forrás: met.hu
De nem csak itthon érzékelhettük az extrém hőmérsékletet, globális szinten nézve is melegrekordok dőltek meg:
- Norvégiában az idei volt a második legmelegebb január, ugyanakkor csak 0,1 fokkal volt alacsonyabb a mostani hőmérséklet a valaha mért legmagasabbnál. Sunndalsøra városában a hőmérő higanyszála elérte a 19 fokot, ami 25 (!!!) fokkal a havi átlag felett van.
- Finnország szintén a második legforróbb januárját „köszönthette”: az ország területének 60%-án 7-8 fokkal mértek többet a megszokottnál.
- Ausztráliának is hőséget hozott a hónap, a kontinensen 1,45 fokkal volt melegebb az 1961-1990-es referenciaidőszak átlagánál, ami 111 év alatt a harmadik legforróbb januárt jelenti.
Alaszka viszont ezek ellenkezőjét tapasztalhatta: 2012 óta most volt a leghidegebb az év első hónapjában, ami 1970 óta nézve a 13. legfagyosabb eredmény.
A hőség mellett még egyéb aggasztó számokat is mutattak a figyelőállomások mérőeszközei: az elmúlt 800 000 évben nem regisztráltak olyan magas szén-dioxid koncentrátumot a levegőben, mint 2020 első hónapjában.
De vajon mi áll a szokatlan értékek hátterében?
A meteorológusok egyetértenek abban, hogy az enyhe tél okozója a magas Északi-sarki (AO) és Észak-Atlanti Oszcilláció (NAO). Az AO index az Északi-sark légnyomásviszonyait mutatja, ami ha magas, akkor a sarkvidéki hideg el tud indulni dél felé. A NAO index ezzel szemben légnyomáskülönbséget vizsgál: ha ennek értéke pozitív, akkor az enyhébb Atlanti légtömeg indul el Európába a sarkvidék hidege helyett. Az Országos Meteorológiai Szolgálat összefoglalója szerint ebből azt a következtetést vonhatjuk le, hogy minél negatívabb az AO-NAO páros, annál téliesebb lesz az idő, illetve minél pozitívabb, annál enyhébb.
Forrás: met.hu
Az idei télre a pozitív mutatók voltak a jellemzők, így a hideg levegő fogságba esett a sarkvidékeken, havas napok nélkül hagyva régiónkat, és nagy eséllyel még a márciusi időjárást is ez a tendencia fogja befolyásolni.
„A globális felmelegedést érezzük a bőrünkön?” – merülhet fel bennünk a kérdés. Nos, erre egyelőre még a tudósok sem tudják a pontos választ. Ami biztos, hogy a klímaváltozás általánosságban véve melegebb időjárást hoz magával, de ettől még előfordulhat, hogy egy-egy évszak hűvösebb lesz, mint a referenciaidőszak. Jelenleg a kutatók körében az a konszenzus él, hogy magát a NAO-AO működését nem érinti a változás, ugyanúgy pozitív és negatív értékek között fog váltakozni a jövőben is.
A mostani enyhe tél viszont lehet a két folyamat (tehát a felmelegedés és az oszcilláció) együttes eredménye. Érdemes úgy gondolkozni róla, hogy egy bizonyos időjárási jelenség (például egy hőhullám) még nem feltétlenül a klímaváltozás közvetlen jele, de lehetséges, hogy a globális felmelegedés megnöveli bizonyos időjárási anomáliáknak, például jelen esetben az enyhe teleknek a valószínűségét.
Forrás: ncdc.noaa.gov; theweathernetwork.com; met.hu; cicero.oslo.no
