A fák kulcsszerepet játszanak a globális felmelegedés lassításában, a vadvilág megőrzésében és nyolcmilliárd ember életének támogatásában. Az erdőirtás, az ökoszisztémák megbontása és a tartós földhasználat-változás azonban közvetlen hatással van a vízgazdálkodásra, a lakosság megélhetésére és az állati eredetű betegségek terjedésére is.
Klímaváltozás és világjárványok
Amikor az élőhelyek zsugorodnak, a vadon élő állatok – például a denevérek – kénytelenek közelebb húzódni az emberi településekhez, drasztikusan megnövelve ezzel a betegségek terjedését. 2014-ben Nyugat-Afrikában az ebolavírus több mint 11 ezer ember halálát okozta, miután a betegséget a gyümölcstermesztő denevérek egy fák közelében játszó gyermeknek adták át. Egy 2022-es tanulmány megerősítette: az élőhelyek megfigyelésével és megóvásával a hasonló járványok és betegségek előrejelezhetők és elkerülhetők lennének.
A fakivágás a klímára is kettős csapást mér, mert elpusztítja a szén-dioxidot természetesen elnyelő növényeket, miközben az erdőkitermelés jelentős karbonkibocsátással is jár. A World Resources Institute (WRI) adatai alapján, ha a trópusi erdőirtás egy ország lenne, Kína és az Egyesült Államok után a harmadik legnagyobb szén-dioxid-kibocsátóként szerepelne a globális listán. A pusztítás a vízkörforgást is felborítja: egy 2025-ös tanulmány szerint a brazil Amazonas vidékén tapasztalható csapadékcsökkenés 74 százalékáért és a hőmérséklet-emelkedés 16,5 százalékáért közvetlenül az erdőirtás tehető felelőssé a vizsgált 35 éves időszakban.
Fogyasztói szokásaink ára
A globális fakitermelés fő mozgatórugója az erdőterületek mezőgazdasági és állattartási célra való átalakítása. Emellett a bányászat, az infrastruktúra-fejlesztés és települések létrehozása is jelentősen hozzájárul. A növekvő húsfogyasztás miatt hatalmas területeket tisztítanak meg legeltetéshez és állati takarmányként szolgáló szójatermesztéshez. Dél-Amerikában az elmúlt 50 évben az Amazonas esőerdőinek mintegy 17 százaléka semmisült meg, 2022-ben pedig rekordméretű, 1,98 millió hektárnyi erdőt irtottak ki a térségben. Kolumbia friss jelentése szerint a 2024-es erdőveszteségük elérte a 113 608 hektárt, ami 43 százalékos ugrást jelent az előző évhez képest.
Indonéziában és Malajziában a pálmaolaj-termelés áll a környezeti károkozás középpontjában: 2000 és 2018 között a globális erdőirtás 7 százalékát adta ez alapanyag, ami mára szinte mindenben – köztük a samponokban és élelmiszerekben – megtalálható alapanyag.
Veszélyben a földi élet alappillérei
Az erdők eltűnése a szárazföldi növény- és állatfajok 80 százalékának otthonát pusztítja el, végveszélybe sodorva az olyan fajokat, mint a szumátrai tigris és az orángután. A lombkorona nélkül megszűnik a nappali árnyékolás és éjszakai hőtartó hatás, ami extrém hőmérséklet-ingadozásokat okoz az élőhelyeken.
A károk az emberi társadalmakat is elérik. Az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezete (FAO) becslései szerint világszerte 5,8 milliárd ember használ faanyagon kívüli erdei termékeket, például vadhúst, mézet, méhviaszt gyógynövényeket és energiát. Indiában az őslakos és helyi közösségek jövedelmének akár 40 százaléka is ezektől a forrásoktól függhet.
Erdőirtás lassítása
A természet helyreállítására már léteznek sikeres kezdeményezések, mint az újraerdősítés vagy az élőhelyek visszaállítása természetes állapotukba. Tanzániában Kokota szigetének lakói több mint 2 millió fát ültettek el egy évtized alatt, Dél-Amerikában pedig 360 szervezet védi közösen Brazília, Paraguay és Argentína atlanti erdeit. Északnyugat-Brazíliában a gazdák már megmutatták, hogy a mezőgazdaság a biodiverzitás megóvásával párhuzamosan is működhet.
Fogyasztóként mi is léphetünk az ügy érdekében, ha a Forest Stewardship Council és a Rainforest Alliance által minősített, fenntartható termékeket választjuk a boltok polcairól.
Forrás: National Geographic
