Habár többségünk otthonaiban, a polcokon többnyire még mindig a nagy, nem kizárólag természetes anyagokat felhasználó kozmetikai márkák termékei sorakoznak, manapság már széleskörben elfogadott tény, hogy a natúrkozmetikumokra való átállás az egészségünk, szépségünk és a környezetünk szempontjából is kifizetődő.
A kérdés azonban nem ennyire egyszerű. Hiszen mit is jelent az, hogy természetes? És fenntartható-e, ami természetes?
Általában natúrkozmetikumként gondolunk egy termékre, ha az a természetben előforduló anyagokat tartalmaz. Persze a kőolaj és származékai például abszolút természetes anyagok, de használatukat a szépségápolásban sem fenntarthatónak, sem egészségesnek nem nevezhetnénk. Szűkítsük tehát tovább a kört a növényi alapú termékekre. De vajon fenntartható-e a környezet szempontjából, ha kozmetikai cikkeink pálmaolajat tartalmaznak?
Könnyű eltévedni az összetevők listájában, ezért segítségképp összegyűjtöttük a leggyakrabban előforduló jelöléseket. Erre figyeljünk, ha a napi kényeztető rutinunkat is szeretnénk fenntarthatóan végezni!

Pálmafaültetvény
Mintás dobozok, csinos flakonok
Talán a legegyszerűbb, ha a csomagolással kezdjük. Biztosan megfigyeltük már, hogy kozmetikai termékeinkkel rengeteg csomagolási hulladék „jár”. Nem elég, hogy eleve flakonokban, tégelyekben árulják őket, gyakran még extra csomagolást is kapnak, melyek jobb esetben a szelektív hulladékgyűjtőben, rosszabb esetben pedig kontrollálatlanul a természetben végzik. Szerencsére egyre elterjedtebbek a csomagolásmentes termékek, ha módunkban áll, válasszuk ezeket.
Nagyon fontos, hogy ne csak az összetevők legyenek „szépek”, hanem az előállítás folyamata is. Keressük a csomagoláson (vagy ha nincs ilyen, érdeklődjünk az üzletben) a Rainforest Alliance és a Fairtrade logókat, melyek a gyártás etikus mivolta felől biztosítanak minket. A Rainforest Alliance olyan kezdeményezéseket támogat, melyek alternatívát jelentenek az esőerdők pusztítására, míg a Fairtrade-ben, azaz méltányos kereskedelemben résztvevő felek olyan egyedi árakat alakítanak ki, melyek figyelembe veszik a mindenkori gazdasági, szociális és ökológiai szempontokat is. A gyártóknak mindkét esetben nagyon komoly kritériumoknak kell megfelelniük.
Találkozhatunk még a vegán és az állatkísérletmentes védjegyekkel is. A vegán termékek egyáltalán nem tartalmaznak állati és állati eredetű összetevőket, ez azonban nem feltétlenül jelenti azt, hogy az áru állatkísérletmentes is, hiszen erre nincs törvényi szabályozás. A kedves nyuszifej azonban arra utal, hogy az előállítás egyik szakaszában sem engedélyezettek az állatkísérletek.
Összetevők/Ingredients
Ezen kívül még nagyon fontos, hogy a választott kozmetikumunk teljes mértékben organikus is legyen. Ellenkező esetben a termesztési folyamatban nagy eséllyel kerülnek genetikailag módosított magvak, növényvédőszerek és gyomírtók is felhasználásra. Ezek sajnos később a folyókon, folyamokon keresztül mind az óceánba kerülnek.
Azonban nem csak a növényvédőszerek, mint kozmetikai alapanyagok hathatnak rémisztően. Az alábbiakban tíz igen veszélyes összetevőt, valamint a ránk, illetve a környezetünkre gyakorolt káros hatásaikat soroltunk fel, a teljesség igénye nélkül.
- Parabének
Gyakorlatilag mindenben megtalálhatók a szappantól kezdve a testápolón át a szemhéjfestékig. Általában paraben végződéssel indikáltak (pl. isoparaben).
A parabéneket tartósítószerként adják hozzá a termékekhez, azonban hormonális zavarokhoz, tumorokhoz vezethet. Egy 2012-es tanulmány a vizsgált melldaganatok 99%-ban azonosított parabént, valamint egyes tengeri emlősök szöveteiben is kimutatták már.
- Oxibenzon (benzofenon-3)
Ezzel a vegyülettel naptejben találkozhatunk. Oxybenzone vagy benzophenone-3-ként kell keresnünk a címkéken.
Használata a hormonháztartás zavaraihoz vezethet, valamint rendkívül súlyos károkat okoz a korallzátonyokban.
- SLS/SLES
Azaz Sodium Lauryl Sulfate és Sodium Laureth Sulfate. Nagyon gyakori összetevő, többek között samponokban, alapozókban, arctisztítókban, fogkrémekben használják.
Bőrirritációt, a bőr természetes egyensúlyának felborulását, aknét okozhat.
- Szilikonok
Szilikonokat szinte minden kozmetikai termékben találunk. A cyclopentasiloxane, cyclohexasiloxane, dimetikon és a fenil-trimetikon szavak mind-mind a termékben lévő szilikonra utalnak.
A szilikon védőréteg képzésével bent tartja a vizet a bőrben, ezáltal „hidratálva” azt. Ez viszont kevésbé hagyja lélegezni a bőrt és eltömítheti a pórusokat, habár használata súlyos egészségügyi károsodáshoz nem vezet. Környezetvédelmi okokból viszont jobb, ha elkerüljük, hiszen a szilikon nem bomlik le a környezetben.
- Kőolajszármazékok/Ásványi olajok
A szépségápolási termékek majdnem 100%-ban jelen vannak. Jelölésük igen változatos: Paraffinum Liquidum, Mineral oil, Petrolatum, Vaseline, Cera Microcristallina, Microcristallina Wax, Ozokerit, Ceresin.
Bolygónk védelme érdekében válasszunk inkább vizes bázisú produktumokat, hiszen az ásványi olajok nem megújuló forrásból származnak.
- Triklozán
Fertőtlenítő hatású szer, ezért szappanokban, dezodorokban, fogkrémekben rendszeres a felhasználása. Főleg triclosan-ként keresd.
Befolyásolja a pajzsmirigy hormontermelését, májkárosodást okozhat. A vizsgálatok szerint felhalmozódik a szervezetben, például újszülöttek köldökzsinórvérében is mutattak ki triklozánt.
Ez érvényes a vízi élőlényekre is, melyek szervezetéből szintén nem ürül ki, ráadásul megöli az algákat, melyek a vízi táplálékláncok alapját képezik.
- Szintetikus illatanyagok
Parfümök, dezodorok, testápolók összetevői közt bukkanhatnak fel parfume, illetve fragrance néven.
Csakúgy, mint a triklozán, szintén felhalmozódik a szervezetben és a környezetben, ezáltal főleg a vízi társulásokra van romboló hatással.
- Műanyag mikroszemcsék
Bőrradírokban és hámlasztókban szokták használni, a termékcímkéken polyethylene vagy polypropylene néven láthatók.
Lemosás után sajnos ez az anyag is a tengerben köt ki, így szintén a vízi élőlények lesznek elsősorban a veszélyeztetettek. Az ez által a tengeri élőlények szervezetébe kerülő műanyag befolyásolja a hormonműködésüket, ami irányítja a növekedésüket, fejlődésüket és szaporodásukat. Egyébként a csillámpor is hasonló negatív következményekhez vezet, mint a műanyag mikroszemcsék, ezért bármily szép is, a vízi élőflóra érdekében kerüljük a használatát.
- Polietilén-glikol
PEG jelöléssel fogkrémekben, arclemosókban, bőrradírokban, sminktermékekben található.
Enyhe irritáns, ráadásul elősegíti, hogy más mérgező vegyületek könnyebben felszívódjanak a bőrön keresztül.
- Formaldehid
Tartósító- és fertőtlenítőszerként körömlakkokban, szemhéj-és szempillafestékekben, tusfürdőkben, samponokban található meg. Felszabadulhat például a következő vegyületekből: quaternium-15, dimetil-dimetil és diazolidinyl urea.
Allergiás reakciókat, asztmát, fejlődési rendellenességet okozhat.
Nem egyszerű eldönteni, mit emeljünk le a bolt polcairól, ráadásul gyakran a kényelmünk egy részének feladásával és anyagi áldozatokkal is jár, ha veszélytelen és fenntartható kozmetikumokat szeretnénk vásárolni. Azonban mindenkit arra bátorítunk, ne hezitáljon meghozni ezeket, mert a kezdeti nehézségeket a saját és családunk egészsége, valamint a környezetünk is meghálálja. Még ha globális méretekben ezek pici lépések is, mint tudjuk: sok kicsi igazán sokra megy.
Források: chemistscorner.com; tudatosvasarlo.hu; sustainablejungle.com; ncbi.nlm.nih.gov; bolygonkesvarosunk.hu; helloglow.co; origo.hu; hazikence.hu; tudatosvasarlo.hu