Képzeljünk el egy térképet abból az időből, amikor a Facebook még nem is létezett, és Magyarország még nem csatlakozott az Európai Unióhoz. Kelet-Ázsiában a legtöbb légköri modell pontosan egy ilyen, 2003-as növényzeti állapotot rögzítő pillanatképet használ. Egy új tanulmány rávilágít arra, hogy ezek az elavult adatok észrevétlenül torzítják az ózon- és részecskeszennyezés-előrejelzéseket. Ugyanis a régi műholdas képeken látható táj növényzete már a klímaváltozásra reagálva nem egyezik meg a korábbival, így légköri szennyezésre gyakorolt hatásuk is átalakult.
A klímaváltozás és a növényzet átalakulása
A felmelegedő éghajlatra reagálva az erdők folyamatosan alakulnak, a fák pedig aktív formálói a levegő minőségének, amiatt, hogy a növények úgynevezett biogén eredetű illékony szerves vegyületeket bocsátanak ki. Ezek a légkörbe kibocsátott, gáz halmazállapotú szénvegyületek, amelyek a légkörben más elemekkel reakcióba lépve hozzájárulnak a talajközeli ózon, illetve a másodlagos szerves aeroszolok kialakulásához, így közvetve az éghajlatot is befolyásolják. Az emberi szennyezéstől mentes, tiszta levegőben ezek a vegyületek tisztító és szabályozó szerepet töltenek be, viszont az emberi tevékenységből származó szennyezéssel kölcsönhatásba lépve komoly légszennyezési problémákat okozhatnak. Tehát az erdőborítás változása közvetlenül meghatározza azt, mennyire válik szennyezetté a levegő.
Számos légköri kémiai modell még mindig a 2003-as növényzeti adatokon alapul, azóta viszont a kelet-ázsiai erdősítések és a földhasználat drasztikus átalakulása miatt az ökoszisztémák ma egyáltalán nem hasonlítanak a korábban látott képre.
Légköri kémiai modellek vizsgálata
Hyo-Jung Lee és Yu-Jin, a dél-koreai Pusan Nemzeti Egyetem és a Nemzetközi Alkalmazott Rendszerelemzési Intézet kutatói egy tanulságos kísérletet hajtottak végre. Lefuttatták a WRF-Chem légkörkémiai modellt a MEGAN modellezőrendszerrel, amely a szárazföldi ökoszisztémákból a légkörbe kerülő gázok és aeroszolok nettó kibocsátásának becslésére szolgál. Ezt követően a régi beállításokat lecserélték a 2024-es műholdas felvételekre. Az időjárási paramétereket érintetlenül hagyták, így az eltérések kizárólag a növényzet változásából fakadtak. Az eredmények igazolták, hogy a frissített adatok drámai módon átírták a biogén kibocsátásokat, az ózonszintet és a biogén másodlagos szerves aeroszolok mennyiségét.
A külvárosok csapdája
A felvételek azt is bizonyították, hogy a biogén kibocsátások csak az egyenlet egyik felét teszik ki, ugyanis az is meghatározó, hogy mivel lépnek kölcsönhatásba. A fák önmagukban nem okoznak bajt, a problémát a kipufogógázokból származó nitrogén-oxidokkal való találkozásuk jelenti.
A leginkább veszélyeztetett zónákká a külvárosi övezetek léptek elő. Itt a dúsabbá váló növényzet és a forgalom által előállt nitrogén-oxid-szint együttesen több másodlagos szennyezést eredményezett. Ezzel szemben a sűrűn beépített nagyvárosokban a viszonylag kevés növény miatt a mutatók alig mozdultak, a vidéki területeken pedig a kipufogógázok alacsony aránya miatt nem lett jelentősebb a szennyezés mértéke.
Helyes adatokkal pontosabb előrejelzés
Az Environmental Research folyóiratban publikált elemzés alkotói egyelőre a biogén kibocsátások csúcsát jelentő, 2024 augusztusát vizsgálták, de folytatják a munkát a többi évszakkal, valamint hosszabb időszakokkal is. A legfrissebb műholdas adatok légszennyezés-modellekbe való beépítése pontosíthatja a napi levegőminőség-előrejelzéseket, és naprakészebb információkkal szolgálhat a döntéshozók számára a folyamatosan változó körülmények között. Mindez várhatóan világosabb képet ad majd arról, hogy a változó táj milyen hatással van a levegő minőségére és szennyezettségi szintjére.
Forrás: Earth.com
