Az Európai Unió merész célt fogalmazott meg klímapolitikájával kapcsolatban: 2050-re teljes karbonsemlegességet kíván elérni. Ehhez természetesen létfontosságú a legszennyezőbb iparágak fenntarthatóvá tétele. Az építőipar környezetre gyakorolt káros hatása kiemelkedő mértékű, bolygónk egész szén-dioxid-kibocsátásának több mint egytizedét teszi ki. Jó hír, hogy az utóbbi években azonban rohamosan terjedni kezdtek a fenntartható és környezettudatos építészeti megoldások. Cikkünkben ilyen trendeket és fejlesztéseket mutatunk be.
Van még hova fejlődni
A Világgazdasági Fórum és a Boston Consulting Group 2021-es jelentése szerint az építőipar jelenleg a második legnagyobb mennyiségű üvegházhatású gáz kibocsátásáért felelős gazdasági ágazat, a Transparency Market Research szerint pedig az építési hulladék mennyisége három év múlva akár a 2,2 milliárd tonnát is elérheti.
Az ijesztő trendek megfordítására a fenntartható építkezés nyújthat megoldást. A szemléletmódot a teljes kivitelezés folyamatán érvényesítenünk kell, egészen az első gödör kiásásától az épület életciklusának legvégéig. Ugyanis a már elavult, nem használt épületeink is „szemétté” tudnak válni.
Hasznosítsuk újra az épületeinket is!
Az újrahasznosítás az építőiparban is egyre fontosabb szerepet kap, és minden szinten működik; az alapanyagok mellett ma már komplett épületeket „hasznosítanak újra”. Remek példa erre az ausztráliai Sydney egykori legmagasabb épülete, az AMP Centre. A felhőkarcolót eredetileg az 1970-es években építették, napjainkra azonban az épület elavult, így aktuálissá vált a kérdés a további sorsát illetően.
Az épületek lerombolása rengeteg pénzt emészthet fel, ráadásul a folyamat ökológiai lábnyoma is hatalmas lehet. A beruházók ezért úgy döntöttek, hogy egy új technológiához folyamodnak, és a régi épület lehető legnagyobb részét megtartva kibővítik azt egy új épületrésszel. További kritérium volt még, hogy a régi épület elbontott elemeiből minél többet hasznosítsanak újra, és építsenek bele az új épületbe. Mivel az épület tartóelemei és a szerkezete is jó állapotban voltak, bőven tartogattak még magukban potenciált, így az elbontott elemek 95 százalékát sikerült újrahasznosítani és beépíteni az új részbe. Így született meg a Quay Quarter Tower, Ausztrália első újrahasznosított felhőkarcolója.
Ezzel a megoldással több mint százmillió dollárt spóroltak meg a beruházók, valamint 12 ezer tonna szén-dioxid kibocsátását előzték meg.
Passzívházak
Abban az esetben is fontos, hogy szem előtt tartsuk a fenntarthatóság szempontjait, ha új házat építenénk. Jó alternatíva lehet, ha passzívházat valósítunk meg. A passzívházak az 1990-es években jelentek meg Németországban, majd terjedtek el egyre nagyobb számban világszerte. Lényegük, hogy esetükben szinte egyáltalán nincs szükség mesterséges fűtésre vagy hűtésre, mivel a kiváló nyílászárók és megfelelő szigetelés segítségével a hőveszteséget minimalizálják, a belső hőnyereséget, melyet az emberek, a világítás és a háztartási berendezések adnak le, pedig a lehető legjobb arányban tartják meg és hasznosítják. A passzívházaknak szigorú követelményeknek kell megfelelniük, ilyen például az átlátszó és átlátszatlan felületeinek aránya, illetve, hogy jó szellőző rendszerrel rendelkezzenek. Az optimálisan kialakított szellőztetés esetén elegendő a szellőző levegő utánfűtése, nem szükséges a lakás teljes levegőtömegének melegítése a kellemes hőmérséklet megtartásához. Passzívház építésével tehát nem csupán pénztárcánkat kíméljük meg, de közben környezetünkre is odafigyelünk.
Források: tisztajovo.hu, epitesimegoldasok.hu, vg.hu, Wikipédia