Mi az a cli-fi?

Jelenleg is folyik a COP26, de amíg a világ vezetői próbálnak inkább kevesebb, mint több sikerrel megfelelni a klímaváltozás miatt egyre mérgesebb fiataloknak, nézzük meg, hogy miként „harcolnak” a klímaváltozás ellen az irodalom és filmművészet képviselői.

Október 31-én rajtolt el a COP26, amely a „Conference of the Parties” rövidítését takarja. Az ENSZ által rendezett, minden évben megtartott klímacsúcsok résztvevőit tereli össze. Az először 1995-ben tartott konferenciát 2021-ben már a 26. alkalommal tartják meg, melynek helyszíne a skót Glasgow lett. 26 év alatt két esemény maradt meg a köztudatban. Az 1997-es kiotói csúcs, ahol a 2020-ban lejárt kiotói jegyzőkönyvet fogadták el, illetve a 2016-os párizsi konferencia, ahol többek között a jelenleg is hatályos klímaegyezményben egyeztek meg az országok.

Klímaváltozás, klímakatasztrófa, klímaválság… szinte minden információs csatornán találkozunk a témával. Kétségkívül a 21. század legnagyobb katasztrófája történik jelenleg, amelyet nem feltétlenül látunk át teljesen. Az üvegházhatású gázok kibocsátása miatt a Föld hőmérséklete, az emberi tevékenység miatt borzasztó tempóban növekszik. Ezt szeretnék az október 31-től november 12-ig zajló glasgow-i klímacsúcs résztvevői 1,5 Celsius-fok körül megállítani, de legrosszabb esetben is 2 fok alatt tartása a cél.

A fosszilis üzemanyagok égetése miatt felszabaduló szén-dioxid mellett további gázok is szennyezik a környezetet. Erdőtüzek világszerte, olvadó jégtáblák, elsivatagosodás, csökkenő biodiverzitás, extrém időjárási viszonyok, vízhiány és még megannyi változás várható életünkben. Sokaknak ez már most a valóság, kevesebbeknek pedig még fikció. A fantázia pedig igazán érdekes megoldásokat, magvalósításokat képes létrehozni, ha a téma ilyen erős és releváns. Ezzel foglalkozik a klímafikció, vagyis cli-fi műfaja.

Ambiciózus, de egyben bizonytalan vállalásokat tesznek a világ vezető hatalmai: karbonsemlegesség, csökkentett károsanyag-kibocsátás, megújuló energia fejlesztése, használata. Jelenleg vékony jégen táncol az emberiség, ami a következő művekben is visszaköszön, hiszen könyvek és filmek segítségével nemcsak a pozitív végkimenetel lehetőségei, de az apokaliptikus víziók is feltérképezhetőek biztonságos keretek között.

Könyvek

Jules Verne – Világfelfordulás (1889)

Jules Verne 1889-ben megjelent könyve az Utazás a Holdba és az Utazás a Hold körül regények folytatása. Az 1890-es években játszódó történetben a baltimore-i Ágyú Klub felvásárolja a sarkvidék területeit, mivel azok alatt bőséges szén- és egyéb ásványkincsek feküdtek. Tervük nem az volt, hogy a fagyos táj, zord idő és a jegesmedvék ölelésében dolgozzanak, hanem építeni akartak egy akkora ágyút, melynek elsütése után kimozdul a Föld a forgástengelyéből, a jégsapkák pedig elolvadnak. 

Kim Stanley Robinson – Árral szemben (Globális felmelegedés-trilógia 1. – 2004)

Miközben az amerikai politikusok egy kis, ázsiai országon próbálnak segíteni, amelyet az emelkedő tengerszint elnyeléssel fenyeget, nem is sejtik, hogy a globális felmelegedés hatásait hamarosan a saját bőrükön tapasztalhatják majd meg. A baljós előjelek ugyanis arra utalnak, hogy példátlan erejű vihar készül lecsapni Washingtonra.

A szakértők minden próbálkozása hiábavaló, figyelmeztetéseik a szenátusban süket fülekre találnak, a döntéshozók valószínűtlennek tartják egy efféle krízis kialakulását. A kisszerű politikai csatározások azonban értelmüket vesztik a megrázó emberi drámákkal teli katasztrófahelyzetben, mert ha egyáltalán létezik kiút, azt csak a legszélesebb körű összefogás nyithatja meg.

Margaret Atwood – MaddAddam-trilógia (Guvat és Gazella – 2003, Az özönvíz éve – 2009, Maddaddam – 2013)

Az üszkös romokkal borított, mégis furcsán paradicsomi, posztapokaliptikus tájban gyönyörű, tea-, krém- és mézszín emberek élik egyszerű mindennapjaikat: bogyókat, gyökereket gyűjtenek, bujkálnak a mutáns vadállatok elől, dorombolva gyógyítják egymást, nevelik gyermekeiket. Nem ismerik sem a szerelmet, sem a háborút, nincs bennük birtoklási vágy. Ők a guvatkák. Ez a génmódosított faj túlélte az emberiséget kipusztító járványt. Csupán egyetlen ember él velük: a rejtélyes Hóember, akit vallásos rajongással vesznek körül.

Ha szeretnél megismerni további klímafikció könyveket, böngészd a moly.hu cli-fi címkéjét!

Filmek

Mad Max trilógia (1979, 1981, 1985)

A közeli jövőben, röviddel az apokalipszis után az utolsó háború kevés túlélője között egyre kevesebben vannak azok, akik még mindig szeretnék fenntartani a rendet és egyre többen azok, akiknek életformájává vált a gyilkosság és az erőszak. Max Rockatansky egyike az utolsó motoros járőröknek, aki túl sok erőszakot és vért látott már, aki kezd belefáradni abba, hogy naponta kell eltemetniük újabb kollégákat, akikkel a magukat törvényen kívülre helyező vad bandák mészároltak le. Max belefáradt az egészbe és szeretné abbahagyni ezt a szélmalomharcot – legszívesebben visszavonulna és családjával töltené az időt. Főnöke rábeszéli, hogy mielőtt végleges döntést hoz, pihenjen néhány hetet feleségével és gyermekével. Ez a vakáció azonban végleg megváltoztatja Max életét. Az egyik motoros banda – bosszúból egyik társuk halála miatt – meggyilkolja Max családját.

Waterworld – Vízivilág (1995)

A film a távoli jövőben játszódik, ahol a jégsapkák megolvadtak, hatalmas tengerré változtatva a bolygót. Az egymással harcoló túlélők a legendás Szárazpartot keresik, melynek létezéséről senki sem tud biztosat. A történet főhőse a magányos Tengerész, aki kopoltyúval, illetve lábujjai között úszóhártyákkal rendelkezik és egy csata után felvesz a hajójára egy Enola nevű kislányt és annak nevelőjét Helen-t. Együtt kénytelenek menekülni az őket üldöző kalózok elől, akik a kislányt, valamint annak hátán található különös tetoválást követik: a tetoválás ugyanis a Szárazparthoz vezető út térképe.

Snowpiercer – Túlélők viadala (2013)

2014-ben, hogy ellensúlyozni tudják a globális felmelegedést, egy balul sikerült kísérlettel jégkorszakot idéztek elő, amely elpusztította szinte az egész Földi életet. A föld összes túlélője a Snowpiercer nevű vonaton él, melynek mozdonya kifogyhatatlan energiával hajtva állandó mozgásban tartja a szerelvényt egy világ körüli úton. Az utasok különböző osztályokon élnek, a gazdagok a vonat elején, míg a szegények a vonat végén utaznak. A két osztály között nincs átjárásra lehetőség.

2031-ben a hátsó lakók egy új lázadásra készülnek. Őrök érkeznek, akik rendszeresen szállítanak fehérjét összepréselve élelmiszernek, és adnak néhányat a gyerekeknek. Az őrök következő látogatásakor Curtis Everett a lázadók élére áll, majd keresztülhaladnak több vagonon is a börtön részlegig. Ott kiszabadítják Namgoong Minsu-t, a férfit, aki megépítette azt a biztonsági rendszert, amely ellenőrzi az ajtók bezárását illetve kinyitását, minden vagon elosztását és az ő látnok lányát, Yona-t. Vágatlan, csiszolatlan Kronole-t kínálnak nekik, akik a rabjai ennek a kábítószernek, fizetségként az összes többi fennmaradt ajtó kinyitásáért.

A Snowpiercerből 2020-ban sorozat is készült, jelenleg két évad készült el. 2022. január 24-én érkezik a harmadik évad.

Csillagok között (2014)

A közeli jövőben az emberiség képtelenné válik arra, hogy fennmaradjon a Földön. A természeti katasztrófák ellehetetlenítik a mezőgazdaságot, állandóak a porviharok, évről évre egyre rosszabb a termés. A korábbi civilizáció eltűnőben, a fejlődés helyett inkább visszafejlődés figyelhető meg egy agrártársadalom irányába.

A klímafikciós könyvekben és filmekben gyakran visszatérő elem, hogy a Föld már lakhatatlanná vált az emberiség számára a klímakatasztrófa következtében, így azt vagy elhagyni kényszerült az emberiség, vagy a katasztrófa romjain kellett új életet kialakítani. A cli-fi azonban nem mindig science fiction, a szépirodalomban is egyre gyakrabban felmerülő téma. Az íróknak és a filmrendezőknek könnyebb helyzete van, mint a klímakutatóknak vagy a döntéshozóknak. A tanulmányok száraz szövegei és a jövőnket meghatározó döntések helyett lehetőségük van szabadon és izgalmasan körbejárni a témát, amin mi olvasóként vagy nézőként otthonunk biztonságából borzonghatunk, de ami egyben segít elgondolkodtatni bennünket jelenük valóságán és a jövőnk lehetséges útjain is.