Soha nem látott mértékű árvíz pusztított néhány hete Németországban, megmutatva, hogy a klímaváltozás a világ minden pontján érezteti hatását. A városvezetők egyre inkább felismerik, hogy változtatni kell a tervezésen és az építkezésen, hogy a városok ellenállóbbak legyenek a szélsőséges árvizekkel és a hőséggel szemben.
Szakértők úgy vélik, hogy az árvizek intenzitása összefüggésben áll az éghajlatváltozással. A melegebb légkör több vizet képes tárolni – plusz fokonként körülbelül 7 százalékot, ami több esőt jelent. Ezért nem meglepő, hogy a közelmúltban pusztító árvizeket több hetes forróság előzte meg.
Egyre lényegesebbé válik az éghajlatváltozással szembeni ellenálló képesség szempontja a városrendezésben, például a zárt, lebetonozott felületek kerülése, amelyek megnehezítik az esővíz elvezetését. Az infrastruktúrának és az épületeknek is elég ellenállónak kell lenniük ahhoz, hogy az árvizeket vagy éppen a nagy hőséget átvészeljék.
Amellett, hogy a klímaváltozás megfékezése globális feladat, ami holisztikus szemléletet igényel, a szakértők szerint Németországnak az árvízmegelőző és -figyelmeztető rendszereit is ehhez kell igazítania. Berlini és a londoni projektek azt mutatják, hogy a városi vízgazdálkodási megoldások hatékony módszerek lehetnek a hőelnyelők létrehozására és az árvíz visszaszorítására.
Proaktív árvízvédelem Berlinben
Berlin központjában, a Potsdamer Platzon vízgyűjtők és csatornák sorát hozták létre, amelyek mind fenntarthatósági célokat szolgálnak, de emellett a városi életminőséget is javítják.
Ezeket a körülbelül 1,2 hektáros területet borító, nagy vízfelületeket esővíz táplálja, és a nyári környezeti hőmérséklet csökkentéséhez járulnak hozzá, emellett megkötik a port és párásítják a levegőt is. Egy másik vízelvezetési megoldással a környező épületek tetejéről származó vizet felfogják, és földalatti ciszternákban tárolják. A tárolt vizet ezután vízgyűjtők újratöltésére használják fel, de közegészségügyi célokhoz, például vécéöblítéshez és öntözéshez is hasznosítják. A tartályok további tárolókapacitással is rendelkeznek, hogy extrém csapadék esetén még több vizet fogjanak fel.
Az árvízvédelmi rendszert Berlin központjának kilencvenes évekbeli átalakítása során építették, akárcsak a Potsdamer Platz épületeit. Az átépítés a város éghajlati ellenálló képességét is növelte, hozzájárul a hőség és az árvizek kezeléséhez, illetve a kellemes városi lakókörnyezet megteremtéséhez is.
London harca az klímaváltozás hatásaival szemben
Az Egyesült Királyságban az árvíz visszatérő probléma – legutóbb London központját sújtotta. Ugyanakkor az ország rendszeresen tapasztal kánikulát, havat és aszályt is.
London polgármestere, Sadiq Kahn a The Guardianben azt írta, hogy a város jelenleg a klímavészhelyzet frontvonalában áll, és az éghajlatváltozás már nem távoli probléma. Hangsúlyozta azokat az intézkedéseket, amelyeket a klímaváltozással szembeni nagyobb ellenálló képesség megteremtése és az éghajlatváltozáshoz hozzájáruló jelenségek kezelése érdekében hoztak.
Az egyik sikeres kezdeményezés a London Wetland Center, a 42 hektáron elterülő városi vizes élőhely létrehozása volt a 2000-es években. Amellett, hogy elősegíti a biológiai sokféleség megőrzését, a pihenésre vágyó londoniak is előszeretettel választják.
A vizes élőhelyek képesek az esővíz tárolására és az árvizek megelőzésére azáltal, hogy kiegyensúlyozzák a vízszintet, pufferként hatnak a tengerszint emelkedése ellen, és akár 10° C-kal is lehűthetik a környezetet. Ezenkívül nagy mennyiségű szén-dioxidot nyelnek el, fokozva a klímaváltozással szembeni ellenálló képességet.
„Beépített” éghajlati ellenálló képesség
A vizes élőhelyek kialakítása és a vízgazdálkodási eszközök alkalmazása csak néhány a számos várostervezési megoldás közül, melyek segíthetnek a szélsőséges időjárási események leküzdésében. Hasonló a jelentősége a városi zöldfelületeknek. Ugyanis kutatások támasztják alá, hogy a zöld felületek csökkenthetik a városi hősziget hatását, és így a kánikulában is élhető marad a város.
A prioritás azonban továbbra is az extrém hőség és az árvizek kiváltó okának kezelése, és annak biztosítása, hogy a városok építészete és infrastruktúrája ne csak ellenálló legyen a klímaváltozással szemben, hanem az üvegházhatású gázok kibocsátását is csökkentse.
Forrás: weforum.org
