Sir David Attenborough, a természettudósok lovagja
Az idén 94. életévét betöltő Sir David Attenborough-t régóta nemzeti kincsként emlegetik Nagy-Britanniában, habár ő maga nem igazán szereti ezt a megnevezést. Az elismerés azonban nem alaptalan: az angol természettudós az ismeretterjesztő televízióműsorok úttörőjének számít, nélküle a dokumentumfilmek a ma ismert formájukban nem léteznének.
Forrás: pannonhirnok.com
Sir Attenborough az angliai Leicesterben nőtt fel, ahol édesapja a helyi egyetem igazgatójaként dolgozott. Az ifjú David természetes élővilág iránti élénk érdeklődése hamar kibontakozott, később tanulmányait is ilyen irányban folytatta: természettudományi és társadalmi antropológia diplomáit Cambridge-ben, majd a London School of Economics-en szerezte meg.
Habár Attenborough a leginkább mindig is azt élvezte, amikor egyszerű megfigyelője lehetett a vadvilágnak, munkásságával, szenvedélyével és a felfedezés iránti soha el nem múló vágyával emberek millióinak csempészte otthonába a természetet.
Forrás: reddit.com
Televíziós karrier
Életében mindössze egyetlen televíziós műsort látott (hiszen abban az időben csak kevesek rendelkeztek TV készülékkel), de ez nem állította meg a fiatal Attenborough-t abban, hogy 1952-ben csatlakozzon a BBC-hez. Eleinte kerekasztal vitákkal foglalkozott, azonban a lelkes 28 éves fiú hamarosan új, izgalmas lehetőségeket keresett a filmkészítés terén, amellyel kimozdulhatott a stúdió szürke világából.
Ennek eredménye lett a „Zoo Quest” című műsor, ami először kombinálta a helyszínen készített felvételeket az élő stúdiós prezentációval. A program olyan ritka állatokkal ismertette meg a nézőket, mint a csimpánzok, pitonok és trópusi madarak, és bebizonyította, hogy a vadvilágról szóló programok igenis nagy közönséget vonzhatnak.
Szintén David nevéhez köthetjük a nyugati civilizáció egyik nagy vívmányát, a színes televíziót. A BBC Two programigazgatójaként a csatornának 1965-ben sikerült három héttel megelőznie a rivális német műsorszolgáltatókat, így a BBC először sugárzott színes adásokat Európában.
Nem sokkal ezután Sir Attenborough a kritikusok által is elismert Civilisation című műsornak szentelte az idejét, ami megalapozta a tévés dokumentumfilmek új korszakát azáltal, hogy korábban soha nem látott módokon vitte képernyőre a történelmet, tudományt és a kultúrát egyaránt.
Attenborough zsenialitása itt még nem merült ki: az általa rendezett és azóta a brit nemzet kulturális DNS-ének a részévé vált Monty Python világszerte több generáción át inspirálta a komikusokat.
Forrás: mirror.co.uk
Vissza a természetbe
Igazgatósági posztját elhagyva a hetvenes években David visszatért a filmkészítés világához és ahhoz, amit igazán szeretett: a természethez. Az ismeretlen vadon útjain áttörve a Föld legtávolabbi pontján élő emberekhez jutott el, így olyan törzseket örökített meg műsoraiban, akik azelőtt európai emberrel valószínűleg még soha nem kerültek kontaktusba. A nézők ezáltal a nyugatitól merőben más életformákkal ismerkedhettek meg – Attenborough műsorai hozzájárultak ahhoz, hogy megértsük az emberi létnek mind a diverzitását, mind pedig az univerzalitását.
A hetvenes évek végén David a vadvilágot hozta közelebb az emberekhez: Life on Earth című sorozata lenyűgöző képanyagával és innovatív technikáival világszerte közel 500 millió nézőnek mutatta be természetes közegükben az állatokat.
Sir Attenborough utazásai során számos növényt és állatot nevezett el (például ő adta a világ legnagyobb virágos növényének is a ma ismert nevét – titum arum), továbbá ő vette először filmre a híres komodói sárkányt. Emellett Blue Planet műsorában megismertetett minket a mélytengerek világával és csodáival is, ahol először kapta lencsevégre (többek között) a szőrös horgászhalat.
2015-ben Sir David 1000 láb mélyre merült le az ausztrál partoknál azért, hogy bemutathassa a Nagy-korallzátony eddig ismeretlen részeit, ezzel egyúttal megdöntötte a korallzátonynál tett legmélyebb merülés rekordját. Közben jutott ideje arra is, hogy lépést tartson a fejlődő technológiával: a Természettudományi Múzeummal egy VR projekt megvalósításában működik együtt, következő BBC sorozatát pedig Ultra HD minőségben forgatják.
Forrás: theguardian.com
A világ megmentése
Az idő múlásával Sir Attenborough egyre jobban felfigyelt az állatokat és élőhelyeiket fenyegető veszélyekre. Későbbi dokumentumfilmjeiben ezért nagyobb figyelmet fordít a környezetvédelem kérdéseire, ugyanakkor erőszakos narratívák helyett inkább arra törekszik, hogy közelebb hozza az emberekhez az élővilágot, természetes módon inspirálva bennünket a megőrzésére.
Forrás: landscapeinstitute.org
Sir David Attenborough tevékenységét II. Erzsébet királynő is elismerte: 1985-ben lovagi címet, 2005-ben pedig az Order of Merit kitüntetést adományozta neki tisztelete jeléül.
Néhány gondolat Sir David Attenborough-tól:
„Azt kívánom, bárcsak kétszer akkora lenne a világ, és a fele még ismeretlen.”
„Körülbelül négymillió különböző fajta állat és növény van a világon. Négymillió különböző megoldás arra, hogyan maradjunk életben.”
„Nem vezetek autót és soha nem is vezettem. Mondhatnám azt, hogy ez azért van, mert iszonyúan környezettudatos vagyok, de az igazság az, hogy utálok vezetni.”
„Száz évvel ezelőtt félmilliárd ember volt a Földön. Ma hatmilliárdan terheljük törékeny bolygónkat. De még így is, még mindig vannak olyan helyek, amik szinte érintetlenek az emberiség kezeitől.”
„Az embereknek érezniük kell, hogy a természetes világ fontos és értékes és gyönyörű és csodás és lenyűgöző és élvezetes.”
„Nagyjából 70-80 ember ugrott fel a kocsira késeket és lándzsákat lóbálva. Enyhe kifejezés az, hogy megijedtem… odasétáltam az emberek ezen üvöltő hordájához, kinyújtottam a kezemet és azt hallottam, hogy azt mondom, Jó napot kívánok!”
Források: bbc.co.uk, britannica.com, independent.co.uk
