Written by

„Helyi tüzelőanyagból helyben hasznosuló energiát állítunk elő”

Arcok, home_slider| Views: 485

– interjú Rudolf Péterrel, a pécsi erőmű vezérigazgatójával

 

A pécsi Pannon Hőerőmű a legnagyobb biomassza tüzelésű erőmű Közép-Európában. A korábban szénnel működő létesítmény nemcsak annak kiváló példája, hogy miként lehet fenntartható pályára állítani egy erőművet, hanem a körkörös gazdasági modellnek is. Rudolf Péterrel, a pécsi erőmű vezérigazgatójával beszélgettünk.

Induljunk a kályhától és a tűztől: mióta hasznosítja az emberiség a biomasszát, és mikor fogta be a biomasszát villamos áram termelésére?

Az emberiség először biomasszából csinált tüzet. Így aztán egészen az ősközösséghez kell visszamennünk, – és akkor tényleg visszamegyünk a kályhához, az abszolút kezdőponthoz –, hiszen az ősember ekkor vehette észre, hogy egy villámlásnál tűz keletkezik. Mi ég? A fa, a szalma, a levél, a természetből származó mindenféle biológiailag lebomló anyag. Ez volt az első pont, amikor az emberiség elkezdte használni a biomasszát. Ekkor vették észre először, hogy az energiatermeléshez, azaz a hő előállításához, a biomassza tökéletesen alkalmas. Ez a megfelelés aztán évszázadokon, évezredeken át végigvonult a történelmen, mert mindig a fát használták hőtermelésre, és aztán az ipari forradalom kezdetén még villamosenergia termelésre is. Ezt nagyon gyorsan felváltotta a szén, mivel észrevették, hogy a szén sűrűbb energiahordozó és kisebb térfogat kell belőle, mint a biomasszából. Az ipari forradalom kezdete óta a nagy töménységű energiahordozók, a szén, a földgáz, kőolaj, kerültek előtérbe. A kétezres években aztán újra rátaláltunk a biomasszára.

A globális felmelegedés és a zöld energiaforrások hasznosítása mára a közbeszéd részévé váltak. Szakemberként hogyan látja a megújuló energiaforrások helyzetét a világban és ezen belül Magyarországon?

A megújuló energiaforrások világszerte egyre nagyobb szerepet kapnak. Szerteágazó a kép, mert minden egyes országnak megvan a sajátossága. Izlandon a geotermiát használják a leginkább. A napsütötte, mediterrán térségben a napenergia a legfőbb megújuló energiaforrás. Északabbra haladva a biomassza hasznosulását látjuk. A szeles vidékeken pedig a szélkerekek által generált villamosenergia kerül előtérbe.

Bármely típusáról is legyen szó, a megújuló energiák nagy előnye a szén-dioxid-semlegesség. Ez teszi olyan népszerűvé őket. Magyarország legfőbb megújuló energiaforrása a biomassza, biomassza nagyhatalom vagyunk.

1992-től dolgozik a pécsi erőműben. Hogyan tekint vissza erre a közel 30 évre? Hogyan alakult a megújuló energiaforrások használata?

Amikor 1992-ben elkezdtem dolgozni az erőműben, el sem tudtam volna képzelni, hogy ebben a széntüzelésű erőműben valaha biomasszával vagy fával fogunk tüzelni. Az Európai Unióba való belépés hozta meg a változást, hiszen széntüzeléssel nem tudtuk volna teljesíteni az érvénybe lépő új környezetvédelmi követelményeket. Lépéskényszerbe kerültünk, és szerencsére megtaláltuk azt a jó irányt, ami a megújuló energiaforrásokhoz, a biomasszához vezetett. Stabil és folyamatosan fenntartható jövőképet sikerült kialakítanunk az átállással. A pályám elején nem gondoltam volna, hogy egyszer gumicsizmát húzok, és a 2010-es években mezőgazdasági szereplőkkel tárgyalok, hogy szalmatüzelésű erőművet indíthassunk. Ha valaki nekem ezt jósolja 1990-ben, akkor furcsán néztem volna rá.

 

Ha a részletekbe megyünk, azt látjuk, hogy manapság több szó esik a napenergiáról, ehhez képest a biomasszáról sokkal kevesebbet beszélünk. Ennek mi lehet az oka? Milyen jövőt jósol a biomasszának hazánkban?

Azt gondolom, hogy a biomassza felhasználás arányaiban változhat, de a hasznosítás volumene állandó marad. Már csak azért is, mert Magyarországnak jó adottságai vannak e téren. A naperőművek, a fotovoltaikus erőművek előretörése egy technológiai forradalom része. Ugyanis egyre hatékonyabbak ezek fotovoltaikus napelemes rendszerek, így költségcsökkentésükből fakadóan versenyképesek lettek. Ugyanezek a rendszerek 20 évvel ezelőtt teljesen versenyképtelenek voltak. Gyakorlatilag ez egy űrtechnológia ipari alkalmazásának első időszaka volt.

Azt gondolom, hogy a naperőművek kapacitása az elkövetkezendő időszakban jelentősen növekedni fog. Egyik nagy hátrányuk azonban, hogy szabályozhatatlanok: ha a süt a nap, van villamosenergia, ha nem süt a nap, akkor nincs. Ha a szél fúj, akkor van villamosenergia, ha nem fúj, akkor nincs. A hűtőnek otthon akkor is mennie kell, ha se nem süt a nap se nem fúj a szél. A biomassza viszont folyamatosan rendelkezésre áll, és ezt a rendelkezésre állást szervezni és tervezni is tudjuk. A naperőművel ellentétben mi vissza tudjuk terhelni az erőművet, fel tudjuk terhelni, illetve növelhetjük a teljesítményét is.

A jövőben a magyarországi megújuló energia portfólióban a naperőművek nagyobb szerepet kapnak majd, de a biomassza erőművek továbbra is nélkülözhetetlenek maradnak.

Nem lát olyan kockázatot, hogy a biomassza hasznosítása túlzottá válik, ennek következményeit pedig Magyarország erdei fogják megsínyleni? Nem fognak az erdeink fái az erőműveinkbe kerülni?

Ez egy nagyon érdekes kérdés, ami ugyancsak több évszázadra vezet minket vissza. Európában az első erdők használatáról szóló törvényt Mária Terézia hozta. Arról szólt, hogy mikor, hogyan és milyen módon lehet használni, hogyan kell az erdőt újratelepíteni. A több évszázados szabályozói gyakorlatnak köszönhetően Magyarországon ma hihetetlenül fejlett erdőtörvény van hatályban, amelyből levezethetők a tervezési folyamatok. Hazánkban fenntartható erdőgazdálkodás folyik, aminek egyik elemeként tűzifa is keletkezik. Az erdész nem azért vágja ki a fát, hogy az erőműbe tüzelőanyagot hozzon, hanem azért, hogy jó áron eladja a bútoriparnak a legértékesebb termékét, a rönköt. És ez a rönk az, amiért igazából művelik az erdőt. Az egyéb más termékekből, amik leesnek még a fáról – ha használhatom ezt a kifejezést – azokból lesz a tűzifa. Tehát amiből már nem érdemes parkettát sem gyártani, vagy ha nem megfelelő a minősége a faanyagnak, azt tűzifának minősítik, és így kerülhet az erőműbe.

Faipari melléktermékből készült biomassza (illusztráció)

Amióta elkezdtünk az erőmű üzemét, rengeteg módosítottunk a )technológián, annak érdekében, hogy alacsony minőségű tüzelőanyagot használjunk. Az ilyen alacsony minőségű tüzelőanyag tulajdonképpen az erdei apríték. Ez a kitermelésnek egy olyan mellékterméke, amelyet eddig nem hasznosítottak, többnyire otthagyták az erdőben a kivágás után és helyben elégették. Ezeket a vágástéri maradékokat most nem az erdőben tüzelik el, nem füstté válik, hanem villamos és hőenergiát termelünk belőle.

Mi a helyzet az energiaültetvényekkel? Korábban nagy reményeket fűztek az energianád és az energiafűz termesztéséhez, de mintha mostanra elhaltak volna ezek a kezdeményezések. Használja ezeket az erőmű?

Az energiaültetvényeket a kétezres évek elején kezdtük el vizsgálni, és ipari méretekben is telepítettük. Azonban a helyzet az, hogy az energiaültetvényekből fő termékek kerülnek ki. Tehát egy energiaültetvény nem búzaszemet vagy kukoricaszemet termel, hanem kifejezetten biomasszát. Ezzel a biomassza termesztéssel szemben viszont ugyanolyan elvárások vannak, mint a kukorica- vagy búzatermesztéssel.

Ma a mezőgazdaságban van egy átlagos hozamelvárás egy hektárnyi termőterületre, azaz hogy mennyi pénzt szeretne a gazdálkodó kihozni belőle. Ezt a mai napon sajnos nem teljesíti az energiaültetvény, és ezért kezdenek háttérbe szorulni szerte a világban és a mi szemléletünkben is, mivel melléktermékként olcsóbb beszerezni a biomasszát. Ilyen melléktermék például a búza szalmája, a kukorica szára, vagy bármelyik kalászos növény szalmája, a szójaszár és így tovább. Ezek tulajdonképpen csak a fő terméknek egy kísérői, a betakarítás melléktermékei, melyeket mi hasznosítani tudunk.

 

Van arra terv a jövőben, hogy az energiaültetvények szerepe növekedjen?

Mindez egy egyensúlyi helyzet kérdése. Jelenleg a takarmány célú és az emberi élelmezés célú mezőgazdasági termelés elsődleges a szántóföldeken. Az energianövény-termesztés csak valamilyen támogatással lehet a közeljövőben versenyképes.

Vannak további kiaknázatlan területek a biomassza-hasznosítás terén idehaza?

A biomasszához kapcsolódó lehetőségeket mi már elkezdtünk kiaknázni. Erre jó példa a feldolgozóipar, és a növényiolaj-gyár melléktermékei. Az utóbbi gyáraknak mellékterméke például a napraforgóhéj, amivel korábban nem tudtak semmit tenni, amíg mi el nem kezdünk biomasszaként eltüzelni. Egyszerűen szemétté vált, mint ahogy a tisztítási melléktermék is. Mi a tisztítási melléktermék? Betakarítás után a gazdálkodók lerostálják a betakarított magvakat, búzát, kukoricát, és visszamarad egy poros, mindenféle növényi szennyezéssel teli anyag, amelyet korábban kiöntöttek az árokpartra, elfújta a szél, vagy megette a vaddisznó. Ezeket most már behozzák az erőműbe.

Példaként lehet hozni a fűrészüzemek melléktermékeit is, mint a szélvágások és széldeszkák. Ezek szintén hasznosíthatatlanok voltak a korábbi időszakban, de most mind-mind beérkeznek az erőműbe. A biomasszának van egy széles portfóliója, aminek most már mi is részesei vagyunk. A jövőt tekintve a hulladék alapú tüzelőanyag is jelentős potenciált rejt magában, mert ez nap mint nap termelődik.

Sok olyan dolgot dobunk ki a szemétbe, aminek általában még van fűtőértéke, tehát energiát hordoz. Az energiát nem szabad pazarolni, ezért törekszünk ennek hasznosítására, persze csak megfelelő előkészítés, például aprítás és klórmentesítés után.

Pécs a hazai megyei jogú városok közül elsőként állította át távfűtését teljes egészében megújuló energiahordozókra. Milyen tanulságai vannak az átállásnak?

Pécs úttörő szerepet töltött be Magyarországon a megújuló energia hasznosításában. Hisz a feldolgozóipar melléktermékeit mi tüzelőanyagokként hasznosítjuk. Pécs abszolút mértékben zöld város Magyarországon, hiszen sok egyéb olyan beruházás is történt itt, amelyek révén vezeti a fenntartható városok listáját. Az erőműnek köszönhetően pedig a megújuló energiaforrás hasznosításában is élen járunk. Az erőmű által biztosított távfűtés például teljesen szén-dioxid-semleges. A szén-dioxid-semlegességet nem sok város mondhatja el magáról a világon, Európában sem, Magyarországon belül pedig pláne nem. A mi megújuló energiaforrás-hasznosításunk mindenképpen a város előnyére vált, amellyel Pécs pályázhat az Európai Unió zöld főváros címére.

 

Hogyan valósul meg a körkörös gazdaság a pécsi erőmű esetében?

Nézzük meg milyen körkörös folyamatok működnek a pécsi erőműben. Az első a szén-dioxidhoz kapcsolódik. Az általunk felhasznált tüzelőanyag azért szén-dioxid-semleges, mert a biomasszában a növényekbe fotoszintézis révén beépült szén-dioxid oxigénként távozik a légkörbe, tehát nem okoz többlet szén-dioxidot a környezetben. Ezzel szemben a sok millió évig a föld gyomrában nyugvó szén eltüzelésével többlet szén-dioxidot szabadítunk fel és engedünk a légkörbe.

A második körkörös folyamat a helyi gazdálkodás. A tüzelőanyagot helyi gazdálkodóktól, erdőgazdálkodóktól, fűrészüzemektől, növényolaj-gyáraktól, és a mezőgazdaságtól szerezzünk be – éves szinten több, mint 12 milliárd forint értékben. Nagyjából ekkora nagyságrendű a pécsi erőmű tüzelőanyag költsége. Ezt a 12 milliárd forintot a helyben gazdálkodók számára adjuk, akik családokat tartanak el, helyben vásárolnak. Ebben a körkörös gazdasági modellben fontos szerepet játszik a pécsi erőmű.

Hozzájárulunk, hogy a helyi vállalkozók fenntartható módon gazdálkodjanak, és a tőlük bekerülő a tüzelőanyagból helyben hasznosuló energiát állítunk elő.

A helyi energiaforrásból helyi energia, távhő és villamosenergia lesz. A távhő 100 százalékban a pécsi távhőrendszerbe kerül. Jelenleg 31500 lakás és 480 közintézmény távhőellátását biztosítjuk, a villamosenergia-termelés pedig Baranya megye lakosságának megfelelő mennyiséget biztosít. Lényegében az itt helyben, a környezetünkből összegyűjtött energiahordozókat a helyi energiaigények kielégítésére értékesítjük, ami egy fontos körkörös gazdasági elem.

A körkörös modell a megvásárolt tüzelőanyag elégetése után is érvényesül, mivel a hamu hasznosítható anyag. A hamuban foszfor, kálium, mikroelemek tömege található, ezáltal mezőgazdasági célra, tápanyag-visszapótlásra és talajkondicionálásra hasznosítható. A hamu nagyon jó pH kondicionáló, a talaj savasságát csökkentő, lúgosságat befolyásoló tényező.

A magyar termőterületek savasak, mert nagy mértékű a műtrágyahasználat. A hamu lúgos, így használatával egyensúlyt lehet teremteni a termőföldek gazdálkodásában. Nálunk ez a körkörös folyamat nap mint nap megvalósul, azaz amit elhozunk a termőföldről, azt vissza is adjuk hamu formájában.

A körkörös gazdasági modellen belül vannak olyan területek, amelyek fejlesztését tervezik a jövőben?

Itt a hulladékot és a hulladékból származó energiát lehet megemlíteni. Ez egy másik lába a körkörös modellnek. Amellett, hogy helyi a mezőgazdaságtól, erdőgazdálkodástól elhozzuk a melléktermékeket, ugyanígy a hulladékgazdálkodásból is hasznosítható anyag érkezik be hozzánk. Ez szintén helyben keletkezett anyag. Mert amit mi kidobtunk a szemeteskukába, azt – megfelelő előkészítés után – visszakapjuk majd a konnektorban, vagy épp a távfűtéses lakásban.