1992 óta, azaz 30 éve ünnepeljük június 8-án az Óceánok Világnapját, amely az óceánok és tengerek fontosságára helyezi a hangsúlyt. Minden második lélegzetvétel az óceánok növényvilágának köszönhető, hiszen ezek termelik az oxigénkészlet felét, és elnyelik az ember által kibocsátott széndioxid egyharmadát. Bolygónk 70%-át pedig a tengerek alkotják, tehát vizeink szerepe elengedhetetlen.
Mindennek ellenére mégis óriási szennyezettséggel és kockázati tényezőkkel néz szembe a Föld vízkészletének számottevő része. Fenyegeti a globális felmelegedés, a túlzott halászat és a különböző jellegű szennyezések is, például a műanyag és olaj. Az említettek kihatással vannak a tengerek és az óceánok élővilágára, arról nem is beszélve, hogy a vizek legmélye olyan fajokat is rejteget, amelyekről nincsen sok tudásunk.
A felmelegedés azért hordoz magában veszélyeket, mert a vízi élőlények nehezen vagy egyáltalán nem tudnak alkalmazkodni a változó hőmérséklethez és a különböző állatok kihalása a táplálékláncban is hézagokat eredményez, felborítva a biológiai egyensúlyt. Azonban nem csak a kívülről ható szennyező tevékenységek jelentenek veszélyfaktort, hanem azok is, amelyek a vízi élővilágot használják fel a szépségiparban, a turisztikában vagy akár az élelmiszertermeléshez. A különböző kozmetikumok például tartalmazhatják olyan veszélyeztetett tengeri élőlények részeit, mint a csikóhal. De a nem fenntartható eljárással halászott halak élelmiszerláncokban történő árusítása és a szuvenírként eladott korall vagy cápafog sem járul hozzá az óceánvédelemhez. A másik oldalon azért is rendkívül fontos a vizek szerepe életminőségünk alakításában és a Föld jóllétében, mert olyan nélkülözhetetlen feladatokat lát el, mint az éghajlatváltozás befolyásolása a sós víz által és a felhőképződés alakítása, ami az édesvízkészletek szempontjából bír jelentőséggel.
Cousteau kapitány és az óceánok védelme
Jacques-Yves Cousteau híres francia tengerkutató, természetvédő, felfedező és filmrendező volt, és az óceánok szerelmese, rengeteg kutatása kapcsolódik a Földünket borító nagy víztömegekhez. Amíg a második világháborúban szolgált a hadiflottánál, mélytengeri kutatásokkal foglalkozott, később pedig Calypso néven egy aknakereső hajót is átalakított kutatóhajóvá, amely fő segéde volt a mélységek felfedezésében. A víz alatti merülés és a búvárkodás egyik atyjaként tartják számon, hiszen sokat kísérletezett azzal, hogy mennyi időt lehet eltölteni a víz alatt és hogyan lehet ezt az időtartamot minél inkább kiterjeszteni, például az úgynevezett merülő csészealjat is erre a célra fejlesztette ki.
Jelentős momentum volt Cousteau életében, amikor még szigonyos vadászként tevékenykedett és egy filmforgatás alkalmával hajójuknak ütközött egy ámbrás cet, amelyet lelőttek, mert úgy gondolták, nem fogja túlélni a sérüléseit, azonban a tetemre magát rávető cápával is így tettek. Hosszú évekkel később, amikor a felfedező már elkötelezett környezetvédő volt és a film felújításán dolgozott, felmerült a jelenet kivágásának gondolata a munkatársak részéről, de ő ezt elvetette, mert elmondása szerint szerette volna megmutatni, hogy mennyire messzire tud elmenni az ember, ha nem fogja vissza magát. Éppen ezért, a környezet és állatok védelmében hozta létre a Cousteau Society-t, majd később a mai Equipe Cousteau-t, amelyek főként az Antarktisz védelmére fókuszálnak és céljuk a tengerek, óceánok, valamint az élőviláguk épségének megőrzése. Érdekesség, hogy Cousteau egyszer még a Dunát is végighajózta 1991-ben az élővilágát vizsgálva egy expedíció keretében.
Fia, Jean-Michel Cousteau szintén öregbítette az oceanográfia tudományát és csatlakozott a Cousteau Societyhoz, 1999-ben pedig megalapította az Ocean Futures Society tengervédelmi és edukációs szervezetet. Azonban főként filmrendezői munkájáról híres, több mint 70 film készült rendezésében és ő maga fel is tűnt a Coral Reef Adventure című dokumentumfilmben. Az Ocean Adventures című dokumentumfilm-sorozat szintén Jean-Michel Cousteau nevéhez fűződik, 2006-ban pedig lányával és fiával, valamint egy expedíció csapattal az Amazonason forgattak. Jean-Michel és édesapja, Jacques-Yves Cousteau filmipari munkássága meglehetősen tartalmas volt, utóbbi élményeit és az expedíciókon szerzett tapasztalatait, felfedezéseit több, mint 115 televíziós produkcióban és 50 könyvben tette közzé. A Csend Világa című művéből készült film pedig Arany Pálma díjat kapott. Magyar nyelven szintén elérhetőek könyvei a Kincskeresés a tenger mélyén és a Vízi barátaink címmel. Alkotásainak és életművének célja, hogy felhívja a figyelmet a vizek elengedhetetlen szerepére és a vízi élővilág fontosságára, valamint a bolygónk védelmének prioritására.
Forrás: ng.24.hu wwf.hu wikipedia.org wikipedia.org2
